Megyei címertani lexikon

A megyei pecséteket 1550 után kezdték tervezni, de néhány közigazgatási egység már korábban is használt hitelesítő jelképet. A témáról a csornai származású Néma Sándor beszélt a helyi múzeumban. 

A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata idei harmadik rendezvényén az elmúlt év októberében megjelent „A Győr-Moson-Sopron  megye településeinek címerei és zászlai” című kötetet mutatták be az érdeklődőknek. A szerző szerint már az is érdekes, hogy egyetlen műben megtalálható a teljes területi egység, hiszen valójában öt megyéből tevődik össze: az eredetileg három önálló, majd az 1923-ban egyesített vármegyéből, és az 1950-ben hozzájuk csatlakozott Sopronból. Később Veszprém megyéből több település kérte átcsatolását – tudtuk meg Néma Sándor győri levéltárostól, akinek pályafutását Szalay Balázs, a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának vezetője ismertette.
A kötet a megye 183 települése közül 148 jelképeit közli. Ezenkívül részletes elemzés foglalkozik pecsétek kialakulásával, valamint a vésetek és az ábrák jelentésével. Néma Sándor  levéltáros új könyvében a csornai pecsétek és címerek történetét is nyomon lehet követni. Csornát a 18. századtól külön elöljárósággal működő települések alkották: a Herceg- és a Prépost-szer. A mezővárosok a birtokosaik szerint külön pecsétet használtak, s köztük az érintkezési pontot a piactér képviselte. Abban az időben ez a felosztás  nem volt egyedi jelenség, mert például Beled négy különböző elöljáróságra szakadt szét, Kapuvár pedig a kapui vár őrség pecsétjét vette át. Utóbbi város máig ennek a címernek az 1990-után felújított változatát használja. Az 1340 km2 kiterjedésű Rábaközben a 17. században mocsári gazdálkodást folytattak, különösen a Hanság mentén. Barbacs és Bősárkány pecsétjén halak láthatóak, s ezek a szimbólumok átkerültek a ma használatos címerekre is. Azokon a településeken, amelyeken szántóföldi gazdálkodás volt a meghatározó, ekevasat és búzát ábrázolt a pecsét.

© MOLNÁR TV. KFT.