Az állam egy-két éven belül a kis és közepes családok javára szeretné átbillenteni a földtulajdonlást. De mit jelent a mezőgazdasággal foglalkozóknak az új földtörvény? A sok felmerülő kérdésre Gyopáros Alpár adta meg a választ.
– Az elmúlt öt-tíz évben, illetve a földtörvény előkészítésekor a mindenkori kormányok és a közvélemény, különösen a mi térségünkben élő gazdatársadalom sokat foglalkozott a témával. A 2004-es európai uniós csatlakozásunkkor Magyarország lehetőséget kapott arra, hogy 2011-ig nem kellett megnyitnia a külföldiek előtt a földpiacot. A moratórium hasonló volt ahhoz, amit Németország és Ausztria kért, csak ők a munkaerő szabad beáramlásának megakadályozására igényelték a szünetet, mi pedig a földvásárlás tiltására. Az Orbán-kormány kérte az Európai Uniót, hogy adjon még időt a felkészülésre, hiszen 2010 és 2011 között, alig fél év alatt nem tudtuk volna megfelelő társadalmi egyeztetés mellett az új törvényt megalkotni. Az unió áldását adta arra, hogy ezt a moratóriumot újabb három évig fenntartja Magyarországon, viszont 2014 májusában lejár a felfüggesztés. Megoldást kellett találni arra a kérdésre, hogy miként tudjuk megakadályozni a külföldiek magyar földhöz jutását.
Az új földtörvény olyan módon tudja korlátozni a külföldiek tulajdonszerzését, hogy az uniós tagállamok polgárainak teljesen megtiltani ugyan nem lehet, de 1 hektáros maximális határt megszab a paragrafus.
Gyopáros Alpár úgy véli, hogy életszerűtlen az a feltételezés, ami szerint majd a családtagokkal vásároltatják fel a területeket, hiszen az üzleti világban elképzelhetetlen, hogy a például 50 hektárra ácsingózó vállalkozó 50 magászemélyből álló hálózatot hozzon létre. A Magyarországon való letelepedés kritériuma, és a földdel való életvitelszerű tevékenység, valamint a hazai hatósági engedélyhez kötött földvásárlás mind megakadályozza a külföldiek haszonszerzését. Ráadásul a magyar államnak elővásárlási joga van – tette hozzá az országgyűlési képviselő, aki szerint a legkomolyabb biztosíték a helyi gazdák kezében van: ha a földművesek által választott 3-9 tagú bizottság nem járul hozzá a vásárláshoz, akkor az illető nem jut földekhez. Amennyiben a helyi földviszonyokról a legtöbb ismerettel rendelkező földbizottságok meg vannak elégedve a leendő vásárló munkájával, és támogatják földszerzését, akkor hatósági engedély mellett megtörténhet a tulajdonszerzés, de biztos, hogy a magyar gazdák fognak előnyben részesülni. A földtörvény az új fémszálas papírra írt szerződések bevezetésével a zsebszerződések lehetőségét is kizárja.
A magyar agrárium másik nagy problémája, hogy az elmúlt húsz évben viszonylag magas volt a nagybirtokos rendszer aránya a kívánt egyensúlyhoz képest.
– Az ok szerintem mindenki számára világos: A termelőszövetkezetek 1990-es szétverésével elsősorban a volt kommunista téeszelnökök, illetve az ő üzleti partnereik mentették át a vagyont, és szerezték meg a koncentrált földbirtokokat. Mi azt gondoljuk, hogy a jelenlegi 50-50 százalékos arány (nagy, valamint kis és közepes családi gazdaságok) helyett az egészséges megoszlás 80-20 százalék lenne a kis és közepes birtokosok javára. Ez azt jelenti, hogy a nagybirtokrendszernek kb. valamivel több mint a felét a jövőben a kis és közepes családi gazdaságok művelnék.
Az állami földek haszonbérleti jogával kapcsolatban korábban jogilag rendben lévő, de erköcsileg erősen megtámadható szerződések születtek.
A szocialista kormányok idején elsősorban azok a nagy tőkés társaságok voltak a kedvezményezettek, akik erősen köthetők a régi téeszrendszer és az új „zöld bárók” környezetéhez. Ezekben az időkben elképesztő, 99 évre szóló haszonbérleti szerződések is születtek, akár 1 Ft/hektáros pofátlan áron. Az új eljárások keretében már csak maximum húsz évre lehet állami földet haszonbérbe adni, ráadásul nem a nagy tőkés társaságok lesznek a kedvezményezettjei, hanem a kis és közepes családi gazdaságok. Csak ennek az évnek a végéig több mint 200 ezer hektár állami föld megpályáztatására kerül sor.
Nem szégyen a jobbaktól tanulni, ezért a magyar kormány az új földtörvény egyes passzusait az EU-tagállamok mintájára vette át.
Gyopáros Alpár továbbá elmondta televíziónknak: az Európai Unió az új földtörvényt jogi értelemben nem támadhatná meg, hiszen a magyar tulajdon megvédésére beépített elemek más uniós országok paragrafusaiban is szerepelnek, viszont a hazai szabályozás sokkal komplexebb.
Beküldés dátuma: 2013. 07. 24.
-
Nyílt szűrési és Egészségmegőrző nap Csornán
Dr. Winiczai Zoltán szerint számtalan előnye van a lakossági szűrésnek, és aki részt vesz rajta, ezeket nagyon jól ismeri, de az sem elhanyagolható tény, hogy a jelentkezők bekerülnek abba a rendszerbe, mely alapján könnyebben beazonosítható lesz egy-egy betegségük a későbbiekben.
-
Nyílt szűrési és Egészségmegőrző nap Csornán
Dr. Winiczai Zoltán szerint számtalan előnye van a lakossági szűrésnek, és aki részt vesz rajta, ezeket nagyon jól ismeri, de az sem elhanyagolható tény, hogy a jelentkezők bekerülnek abba a rendszerbe, mely alapján könnyebben beazonosítható lesz egy-egy betegségük a későbbiekben.
-
Bemutatkozott a beledi 1/a osztály
Csóka Tibor Józsefné fiús anyukaként cseppet sem bánja, hogy többségben vannak az osztályában az erősebbik nem képviselői.
-
Az ausztriai Beleden jártak a belediek
Szívélyes fogadtatásban volt része a beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjas Egyesület tagjainak a burgenlandi Bildein településen.
-
Mosolyvár Bölcsőde nyílt Csornán
Csorna Város Önkormányzata közel 700 millió Ft vissza nem térítendő Európai Uniós és kormányzati támogatást nyert a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében.
-
Az iskola a gyerekekért van, és az ő érdekeiket, fejlődésüket kell szolgálni
A diákokkal és a felnőtt dolgozókkal együtt idén ősszel közel ezren kezdték meg a tanulmányaikat, illetve a munkát a kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában.
