A csornai elkerülő avató ünnepségén sem volt olyan éles az olló, mint a felújított farádi polgármesteri hivatal szalagátvágásakor. A valamikori községháza később tanácsként, manapság pedig önkormányzati hivatalként szolgálja az embereket.
– Végre valahára sikerült elérni, hogy a képviselő-testület és a hivatal munkatársai olyan körülmények között dolgozhatnak, amilyet megérdemelnek. Régi vágyunk volt, hogy az őseink által ránk hagyott épületet rendbe hozassuk – mondta Szalai Zoltán. – A Kormány által kiírt pályázatok nem mindig egyeznek a települések elképzeléseivel, de élünk a lehetőséggel, bármi van – mondta Farád vezetője.
A falu 1853-ban vásárolta a telket, de az 1908-ból származó térképen még nem szerepelt a ház. A feljegyzések sem említik, ami viszont biztos, hogy a háború előtt már elkészült. A felújításkor találtak egy régi feliratot, mely szerint az épület valamikor községházaként működött.
A település polgármestere megjegyezte: Összefogás nélkül ez a beruházás sem sikerült volna. Köszönet érte a Kormánynak, a kivitelezőknek, a hivatal dolgozóinak, a képviselő-testületnek és minden szorgos kéznek.
Gyopáros Alpár mostanában sűrűn megfordult Farádon. Az ok nem mondvacsinált, hanem nagyon is valós: megint átadóünnepség volt a faluban. Az országgyűlési képviselő jól emlékszik azokra az időkre, amikor még Áder János kíséretében érkezett a községházára, ahol Tompos Béla ült a településevezetői székben. Azóta más került a falu élére, de abban valamennyien megegyeztek, hogy előbb a többi fontos középületet hozatták rendbe, s a most átadásra kerülő hivatalt hagyták későbbre.
Mivel Farád éveken keresztül takarékosan gazdákodott, bekerült az adósságkonszolidációban nem részesült községek közé. Gyopáros Alpár jelezte: Így is lehet egy települést vezeti: Mindamellett, hogy Farád nem adósodott el, folyamatosan fejlődött, ráadásul a hivatali épület felújítására nyert 20 milliós pályázati pénzt még ki is tudta egészíteni 18 millió forinttal.
Beküldés dátuma: 2015. 11. 18.
A közös étkezésnek összetartó ereje van
A szakács szakmáról Mátyás király korától lehet beszélni, a mesterség oktatása pedig az 1700-as években indult meg hazánkban – mondta Szalai Zoltán, majd hozzátette: a vendéglátóipari iskolák az 1800-as évektől jöttek létre Magyarországon.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.