Nagy az öröme a farádiaknak, hisz nemrég többfunkciós beruházást avattak fel a településen. Az önkormányzat a létesítményt saját erejéből nem tudta volna kivitelezni, de szívesen kiegészítették az Európai Unió és a Magyar Kormány által nyújtott pályázati pénzt.
– Tessék szívesek lenni, megtekinteni a birodalmunkat – invitálta a vendégeket a polgármester. Egy lépéssel előbbre jutott a falu terveinek megvalósításában, amikor a régi általános iskolából varázsoltak közösségi házat. Farádon a Költészet napján vágták át a nemzeti színű szalagot. Szalai Zoltán szerint a létesítmény nagyon ráérett a felújításra. Külön köszönet illeti Pálfi Zoltánné jegyzőt, Kovács Lászlóné pénzügyi főelőadót és a többi kolléga munkáját, akik részt vettek a sikeres pályázat megvalósításában.
Sok farádit szép emlékek fűznek az épülethez, hisz ott járták ki az általános iskolát. A település első embere elmesélt egy régi, de igaz történetet az iskola udvarán álló diófáról: Az első hetekben a nebulók kiszabadultak az udvarra, ahol látva a diófát, elkezdték dobálni.
– Na bim–bum, jött a dió, szedtük össze – hangzott az elbeszélésben. Igen ám, de nagy igyekezetükben a fa lombja alá futó társukat találta fejbe az egyik lefele tartó tégladarab. A csintalan gyerekek természetesen megkapták méltó büntetésüket, vagyis az akkoriban szokásos „körmösüket”. Az iskolások tanultak az esetből: másnap nem dobálták, hanem lerázták a termést a fáról.Az egykori alsó tagozatos iskolaépületet a mai kornak megfelelő állapotra hozták, ahol helyet kapott a könyvtár, valamint a modern gépekkel felszerelt számítógépterem is. A könyvtárat napi rendszeres nyitva tartási időben szeretnék az olvasóközönség rendelkezésére bocsátani. Az egyik helyi nyugdíjas pedagógus még szombatonként is elvállalná a bibliotéka üzemeltetését. A mai divatos szóhasználattal élve: a közösségi tér a nagyobb tömeget megmozgató rendezvényeknek adhat helyet.
A másik projektre az önkormányzat és a farádi tagokból verbuválódott Hanyi Táltoscsikók Íjász és Hagyományőrző Egyesület pályázott. A közel hétmillió forintból bővítették eszközállományukat: hangosítóberendezést és mobil sátrat vásároltak. A létesítmény mögötti lovas pálya környékét is alkalmassá tették az oda érkező vendégek fogadására. A Hanyi Íjászok nevében Csombók Imre mondta el gondolatait az ünneplőknek, a farádiaknak pedig azt kívánta, hogy legyen sok élményben részük a megszépült területen. Az épülethez tartozó udvaron felállították azt a két pavilont és szabadtéri kemencét, amelyben vendégek fogadására szánt finomságokat fogják elkészíteni.
Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás számszerűsítve a következőképpen alakult: A Darányi Ignác Terv „Agroturisztikai szolgáltató létesítmény”-re közel hétmillió forintot, a „Közösségi ház kialakítása” címmel pedig megközelítőleg 30 millió forintot nyert a farádi önkormányzat. A takarékos gazdálkodásának köszönhetően közel 10 millió forinttal egészítette ki az utóbbi összeget.
Az átadóünnepségen részt vevő dr. Czapáry-Martincsevics András, a Magyar Nemzetőrség „Török István” Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének vezetője könyveket gyűjt az erdélyiek számára. A farádi és a rábatamási általános iskola is csatlakozott a kezdeményezéshez, és a rendezvény alkalmával adták át a helyiek által felajánlott magyar nyelvű kiadványokat a dandártábornoknak, aki eljuttatja a címzettekhez az olvasmányokat.
Gyopáros Alpár szerint nem túlzás azt állítani, hogy Farád példát állít a térségnek, a Rábaköznek, a környező falvaknak, sőt hova tovább Csornának is. Az indoklásban több mindent fel lehetne sorolni – jegyezte meg az országgyűlési képviselő – de a település szépítése mellett sokkal jelentősebb a közösség érezhető együttműködése. A Farádon tapasztalt összefogás manapság ritka, mert az önkormányzat mögé egyként sorakoznak fel a helyi lakosság által alkotott civil szervezetek.
Szalai Zoltán az országgyűlési képviselő ötletéből kiindulva megígérte az egybegyűlteknek, hogy a következő átadási ünnepség alkalmával elültetnek egy diófát, mely az utókornak szánt üzenetként is felfogható: Vigyázzanak egymásra és szeretett falujukra!
Nagy valószínűséggel nem az egyházak, sem a benne munkálkodó lelkészek fogják megoldani a világban zajló kibékíthetetlen ellentéteket, háborúkat, de az ő felelősségük, hogy az emberek megleljék a hit általi stabilitást a kis közösségekben.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.