A csornai elkerülő kanyargós története

A Fidesz néhány évvel ezelőtti közvélemény-kutatási adatai szerint is a leggyorsabban megoldandó gondok között említették a csornaiak a városon átzúduló hatalmas forgalmat, mely probléma az elkerülő megépítésével egycsapásra megszűnne. Gyopáros Alpár a csornai elkerülő építésével, vagy inkább nem építésével kapcsolatban kialakult nyilatkozatháborút és a folyamatos vádaskodásokat szellemesen a televízióban futó, véget nem érő teleregény sorozatokhoz hasonlította. A különbség mindössze annyi, hogy a szappanoperák szórakoztatták, míg az előbbi inkább elkeserítette az embereket. Tovább folytatva a gondolatmenetet: szerelem és ármány helyett „a botrányokon, a szocialista közeli, földmutyi szagú ügyleteken át a tüntetésekig” sok minden várt a történtek szemlélőire, illetve a közlekedőkre – mondta az országgyűlési képviselő.

Sokan emlékeznek még ma is Medgyessy Péter a 2002-es választások előtti csornai látogatására, amikor a  közgazdász-üzletemberből lett miniszterelnök a kampány hevében ígérte meg az embereknek az elkerülő 2006-os legkésőbb befejezését, amiből persze nem lett semmi. A következő választási ciklusban a baloldal újra a szavát adta, csak akkor már módosított dátummal, ugyanis 2010-re tolták a beruházás feltételezett megvalósítását, tetézve a Szombathelytől Csornán át Győrig tartó gyorsforgalmi út megépítésével. Az anomáliát tovább fokozta, amikor Áder János 2008-ban az akkori Közlekedési Minisztériumhoz küldött interpellációjára igencsak furcsa válasz érkezett: majd az enesei elkerülő megoldja a csornaiak problémáját. Ezen minden épeszű ember felhördült, hisz a község 13 km-re van Csornától. A logikátlan indoklásra jobb híján más magyarázat nem született, hogy az államtitkár félrenézte a térképet, vagy esetleg aznap éjszaka nem aludta ki magát rendesen. 2008 őszén a helyiek elkeseredésükben demonstrációba kezdtek, jelezve a téma komolyságát. Gyurcsány Ferenc 2006-tól nem egészen 2010-ig tartó kormányzásának idején látszatintézkedés történt az ügyben: három miniszteri biztost neveztek ki, köztük a szocialista Papp József egykori csornai, Ipkovics György szombathelyi és Walter Dezső volt soproni polgármestert. Mindannyian „gőzerővel” azon dolgoztak, hogy a fejlesztések megvalósuljanak. Utóbbi személy neve akkor bukkant fel újra a sajtóban, amikor kiderült, hogy Walter Dezső fiának az azt megelőző rövid időszakban szerzett földtulajdonait érintve helyezték át a csornai elkerülő nyomvonalát.

De nézzük, hogy mi van a mérleg másik serpenyőjében! Az első Orbán-kormány idején, 2002-ben kapta meg a környezetvédelmi engedélyt a 85-ös főút fejlesztése. A 2010-es kormányváltás után nagymértékben felgyorsultak az előkészítő munkák, s hamarosan lezárul a régészeti feltárás. Rendben lezajlottak a kötelező engedélyezési procedúrák, így néhány napja kihirdették a kivitelezési munkát végző vállalkozó nevét, valamint a beruházásra vonatkozó adatokat. Gyopáros Alpár egyik legfontosabb választási ígérete teljesül akkor, ha optimálisan 2014 végére, de legkésőbb 2015 közepére elkészül a Csornát elkerülő, valamint a Csorna-Győr közötti gyorsforgalmi út.  Ezzel a sok stációt, s ha úgy tetszik epizódot megélt történet remélhetőleg a hozzá méltó módon happy enddel végződik.

Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Az enesei elkerülő 7 km-es része már elkészült. 11 milliárd forintból épül meg az Enese–Győr közötti szakasz, s a csornai–enesei vonalra pedig egy-két héten belül hirdetnek győztes kivitelezőt. Összefoglalva: Csorna és Győr között egy-egy leállósávval, kétszer kétsávos, 110 km/órás haladási sebességre tervezett gyorsforgalmi út épül. Nettó 30 milliárd forintból készül el a csornai elkerülő 12,5 km-es szakasza, melyre 85 százalékban uniós, 25 százalékban pedig hazai pénzt használnak fel.