Az ember és az állat érdeke egyaránt azt kívánja, hogy fennmaradjon a természet kényes egyensúlya, viszont akadnak olyan helyzetek, amikor az egyik féltől sokkal több alkalmazkodást kíván a vízi ökoszisztéma tartós megőrzése. Míg az egyiket jogszabály védi, a másik tehetetlen a károkozásával szemben.
Sajnos a hódok még mindig jelen vannak a Beledi „Előre” Horgász Egyesület vizeiben. Kirágják a fákat, aláfúrnak a partoknak, utaknak és ezáltal balesetveszélyes lesz a partszakasz egy-egy része. Az állatok nagy károkat okoznak és rendkívül kockázatosak a félig kidőlt fák a horgászokra és az éppen arra járó természetbarátokra. Fakivágásokkal próbáljuk megelőzni a baleseteket.
Mit lehet tenni, ha túlszaprodik a hódcsalád?
Németh Zoltán elmondta: A beledi horgászok többször és többfele érdeklődtek, hogy mi a helyzet ilyenkor, de nem kaptak biztató választ egyik helyről sem. Megtudták, hogy óriási költséggel járna a hódkolóniák befogása vagy elejtése. A jogszabályi háttér sem teszi lehetővé, hogy komolyabban fellépjenek a védett állatok túlszaporodása ellen. Az érintettek arra számítanak, előbb-utóbb csak megszűnik a természetkárosítás, ami ráadásul az egyesületek pénztárcáját sem kíméli.
A beledi pecások szerint két hódcsalád garázdálkodik a környéken, és a nagytestű rágcsálók a Kis-Rábától folyamatosan átjárnak a területre. Abban bíznak, hogy a Rába oldalágától épített kerítés megfogja valamennyire az állatokat, de képtelenek úgy szabályozni őket, hogy kielégítő lenne számukra. Mivel a hódok ilyenkor napközben elbújnak és csak éjjel indulnak útra, nem lehet nyomon követni a mozgásukat. Telente kevesebb élelemhez jutnak, ezért a fás szárú növényeket rágcsálják előszeretettel, a letört faágakat pedig begyűjtik a hódvárakba. A növényevők elleni védekezés mechanikai módja, amikor dróthálóval kerítik körbe a fák törzsét. Főleg a nagy méretűeknél lehet alkalmazni ezt az eljárást, de a kisebb fák sajnos védtelenek a hódokkal szemben.
A másik problémát a kárókatonák jelentik a térségben, ugyanis kormorán csapatok lepik el időnként a beledi horgásztavak környékét. A madarak természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak számítanak Európa-szerte, ezért tilos a kilövésük. A madárrajok riasztásával megpróbálkozhatnak ugyan, de rövid időn után ismét visszatérnek. Óriási költséget jelent a horgászegyesületnek, mert hatalmas pusztítást végeznek a halállományban. Rengeteg halat összeszed a jó étvágyú kormorán, és nemrég több száz egyedet láttak belőlük a beledi horgásztavaknál.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.