Az ember és az állat érdeke egyaránt azt kívánja, hogy fennmaradjon a természet kényes egyensúlya, viszont akadnak olyan helyzetek, amikor az egyik féltől sokkal több alkalmazkodást kíván a vízi ökoszisztéma tartós megőrzése. Míg az egyiket jogszabály védi, a másik tehetetlen a károkozásával szemben.
Sajnos a hódok még mindig jelen vannak a Beledi „Előre” Horgász Egyesület vizeiben. Kirágják a fákat, aláfúrnak a partoknak, utaknak és ezáltal balesetveszélyes lesz a partszakasz egy-egy része. Az állatok nagy károkat okoznak és rendkívül kockázatosak a félig kidőlt fák a horgászokra és az éppen arra járó természetbarátokra. Fakivágásokkal próbáljuk megelőzni a baleseteket.
Mit lehet tenni, ha túlszaprodik a hódcsalád?
Németh Zoltán elmondta: A beledi horgászok többször és többfele érdeklődtek, hogy mi a helyzet ilyenkor, de nem kaptak biztató választ egyik helyről sem. Megtudták, hogy óriási költséggel járna a hódkolóniák befogása vagy elejtése. A jogszabályi háttér sem teszi lehetővé, hogy komolyabban fellépjenek a védett állatok túlszaporodása ellen. Az érintettek arra számítanak, előbb-utóbb csak megszűnik a természetkárosítás, ami ráadásul az egyesületek pénztárcáját sem kíméli.
A beledi pecások szerint két hódcsalád garázdálkodik a környéken, és a nagytestű rágcsálók a Kis-Rábától folyamatosan átjárnak a területre. Abban bíznak, hogy a Rába oldalágától épített kerítés megfogja valamennyire az állatokat, de képtelenek úgy szabályozni őket, hogy kielégítő lenne számukra. Mivel a hódok ilyenkor napközben elbújnak és csak éjjel indulnak útra, nem lehet nyomon követni a mozgásukat. Telente kevesebb élelemhez jutnak, ezért a fás szárú növényeket rágcsálják előszeretettel, a letört faágakat pedig begyűjtik a hódvárakba. A növényevők elleni védekezés mechanikai módja, amikor dróthálóval kerítik körbe a fák törzsét. Főleg a nagy méretűeknél lehet alkalmazni ezt az eljárást, de a kisebb fák sajnos védtelenek a hódokkal szemben.
A másik problémát a kárókatonák jelentik a térségben, ugyanis kormorán csapatok lepik el időnként a beledi horgásztavak környékét. A madarak természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak számítanak Európa-szerte, ezért tilos a kilövésük. A madárrajok riasztásával megpróbálkozhatnak ugyan, de rövid időn után ismét visszatérnek. Óriási költséget jelent a horgászegyesületnek, mert hatalmas pusztítást végeznek a halállományban. Rengeteg halat összeszed a jó étvágyú kormorán, és nemrég több száz egyedet láttak belőlük a beledi horgásztavaknál.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztek Beleden
A szabadság, az összetartozás és a hazaszeretet olyan értékek, amelyek nélkül egy nemzet sem lehet igazán erős – hangsúlyozta Csóka Gergely a beledi tornacsarnokban rendezett városi ünnepségen.
A bátor nőkre és férfiakra, a márciusi ifjakra emlékeztek Csornán
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján városi megemlékezést tartottak Csornán, a Petőfi-szobornál.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztek Beleden
A szabadság, az összetartozás és a hazaszeretet olyan értékek, amelyek nélkül egy nemzet sem lehet igazán erős – hangsúlyozta Csóka Gergely a beledi tornacsarnokban rendezett városi ünnepségen.
Ünnepi megemlékezés Kapuváron
A történelem számtalanszor igazolja a mondást, miszerint minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő – fogalmazott Gyopáros Alpár az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepségen.
Dr. Ruzsicska Tibor 65 éve a gyógyítás szolgálatában
Dr. Ruzsicska Tibor pályafutásának kezdete óta rengeteget változtak a szakmai körülmények, és alakult az emberek életfelfogása, de a főorvos 65 évvel ezelőtti diplomaosztója óta valami mégis állandó: úgy érzi, tevékeny, alkotó emberként élete végéig képeznie kell magát.
Zökkenőmentes tanévkezdés, magabiztos folytatás a kapuvári 1/b-ben
Vargáné Bakó Bernadett nagyon örült annak, hogy a mostani elsősök úgy érkeztek az iskolába, hogy egyikük se tudott írni és olvasni, így egyenlő esélyekkel kezdték meg tanulmányaikat az általános iskolában.