Tóth Attila a magyar fotográfia napja alkalmából bemutatott csornai kiállításának anyagát úgy állította össze, hogy munkásságának minél szélesebb skáláját bemutathassa. A csornai fotográfus elmondta, hogy mindig vannak olyan aktuális témák, amelyek kiemelten foglalkoztatják.
Tóth Attila az általános iskola felső tagozatán, Nagy István fotószakkörén került közel először a fényképezéshez. Akkoriban még csak az analóg gépek terjedtek el és a maihoz képest teljesen más módszerrel született meg a végeredmény: a negatív filmtekercsből fekete-fehér papír alapú képek lettek.
A fotós munkásságában a következő nagyobb előrelépés 2017-ben történt, amikor felesége meglepte egy Demerung fotósuli utalvánnyal. A digitális fényképezés alapjait fél éven át tanulmányozta: megtanulta a gép használatát, onnantól odafigyelt a fény és az árnyék kölcsönhatásaira. Ma a profi fotózás elengedhetetlen része a szoftveres utómunka, mely szintén nagy hozzáértést igényel a szakemberektől.
2021 decemberében elvégezte a fotográfus és fotótermék-kereskedő két éves szakmai képzést.
Tóth Attila a fotózás témáit gyakran a körülötte lévő eseményekből, a pillanatnyi benyomásokból meríti.
– Régebben ez nehezebben ment, de a mostani digitális korszakban az ember könnyen előkapja a fényképezőgépét, telefonját és máris lehet fotózni, a professzionális képek készítéséhez pedig komoly gépek állnak a rendelkezésre.
A fotós által megfigyelt témák szerteágazóak, de akadnak olyanok, amelyekkel akár több hónapon át kísérletezik. A természettől kezdve a mozgás, ezen belül a tánc varászlatos világát is megmutatja, de az épületek és az állatvilág szépségére is rávilágít. A képek különféle technikával készülnek. A hosszú expozíciós eljárás elmosódott vízfelületet, valószerűtlen alakzatú felhőket eredményezhet – mondott példákat a szakember. A multi expozícióval más lesz az eredmény, mert különféle művészi hatások érhetőek el az egymásra helyezett képekkel – tette hozzá. A fotós egyedi látásmódját tükrözi a csornai harangjátékról készített összeállítása, mert olyan perspektívából mutatja be a szabadtéren elhelyezett építményt, melyre az arra járóknak nincs, vagy kevésbé van lehetősége.
Tóth Attilát különleges kapcsolat fűzi a színházhoz, mert elmondása szerint sehol máshol nem érezhető kikapcsolódást, feltöltődést kínál a fotósnak. Máshoz nem hasonlítható élményt nyújt, amikor a zenére komponálhatja meg képeit, és az egyes hang-, valamint fényeffektusok hatására készülnek el a felvételek. A mozgás, a tánc megörökítése ugyanakkor nagy koncentrációt is igényel, hogy a megfelelő pillanatban hozza működésbe a fényképezőgép zárszerkezetét.
A fotográfus több héten át járta Csorna utcáit, hogy esti fényviszonyok mellett örökítse meg az elmúlt korok hangulatát felidéző, a fából készült rusztikus, egyedi ablakokat. Közben a tudomására jutott, hogy Csorna legrégebbi nyílászárója a Premontrei Apátság dísztermében, illetve a könyvtártermében található. Ha már a legeknél tartunk, azt is elmondta, hogy a legkisebb, kb. 30 x 30 cm-es felülvilágító ablakot egy Kossuth Lajos utcai ház homlokzatának tetőrészén fedezte fel.
Tóth Attilának civil foglalkozása, illetve munkája mellett igazi kikapcsolódást, feltöltődést biztosít a szabadban való tartózkodás és a természet szépségének megörökítése. Gyakran megfordul a Szigetközben is, ahol saját szórakoztatására kapja lencsevégre az ott látható különleges tájat és állatvilágot.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.