Tatai Lajos igazi lokálpatriótaként támogatja szülővárosa szépülését

Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát. A beledi születésű győri építőmérnök ott segít, ahol tud: cégének profiljába, tevékenységi körébe illő tárgyakkal, kisebb-nagyobb művekkel támogatja egykori települését, járul hozzá annak megszépítéséhez.

Honnan az okleveles mélyépítő üzemmérnök, építőmérnök kötődése a rábaközi településhez? Tatai Lajos és öccse Beleden járta ki az általános iskolát, de már két generációval előttük, a nagyszülők is itt éltek. A szülők a répcelaki szénsavgyárban dolgoztak, ezért idővel átköltöztek Vas megyébe. Tatai Lajos később Győrben, majd Pécsett folytatta tanulmányait. A főiskola elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetemen képezte magát, majd később pályát módosított és azóta főleg művészeti munkák kivitelezésével foglalkozik, melybe az épületdíszítés és a szobrászkodás is beletartozik.
Egy régi fényképről derült ki számára, hogy a beledi városháza megjelenése nem teljesen tükrözi annak eredeti állapotát: az épületet annak idején többek között címerpajzs díszítette. Innen jött az elhatározás: jó lenne a kiinduló állapothoz hasonlóan rekonstruálni. A terv sikerült és Beled több mint tizenöt évvel ezelőtti várossá nyilvánításának idejére megújult a polgármesteri hivatalnak helyet adó épület homlokzata. Tatai Lajos azóta is jó szívvel gondol vissza erre az időszakra, hiszen ez volt az első olyan munkája, mellyel közreműködhetett egykori települése megújításában, szépítésében. Az általa vezetett győri épületszobrászati cég azóta számtalanszor felajánlotta a segítségét a beledieknek. Urnafalat készítettek a helyi katolikus temetőbe, ülőköveket helyeztek el a Kis-Rába partjára, az óvodának pedig kedves állatfigurákat ajándékoztak. Két legnagyobb munkájuk a beledi zsidó áldozatoknak mementót állító holokauszt emlékmű, valamint a Barthodeiszky-kastély kapuzata. Utóbbin hónapokon keresztül töprengett, hogy egyáltalán elvállalja-e. – Aki arra jár, ma is láthatja, hogy erősen meg van dőlve, ráadásul részben műemléki védettség alatt áll az épület, ezért már a tervezés is problémákba ütközött – mondta Tatai Lajos, aki ilyen körülmények mellett nagyon nehezen talált kőműveseket a munkához. – Az Alföldről hoztam egy brigádot és úgy kezdődött az egész, hogy a belső oldalon ki kellett ásni a földet, majd több tonna betonnal folytattuk, a tartóoszlophoz pedig hozzáfogattuk a kaput. Nagyon nehéz munka volt, de visszakerült a Barthodeiszky-címer is – tette hozzá. Egyébként egy olyan régi fotó hozta meg a kedvét a nagyszabású fejlesztéshez, melyen édesapja pántlikás kalapban látható, és a leventékkel együtt állt a kastély előtt, ahonnét aztán elindultak Kapuvárra regrutának.

A holokauszt emlékműnél a helyszín kiválasztása okozta az első bonyodalmakat, de végül a Reichmann ház környezetére esett a választás. A következő nagy kérdés az volt, hogy mit ábrázoljon az emlékmű, mi legyen a mondanivalója. Több ötlet is felmerült, végül nagynénje visszaemlékezése tette fel az „i”-re a pontot: a vasútállomás mellett élő család tagjai anno síró-jajgató emberekre lettek figyelmesek és friss vízzel próbáltak enyhíteni az áldozatok nehézségein. Mélyen az emlékezetükbe vésték a bevagonírozott zsidó gyerekek és felnőttek segítségért nyújtott kezeit. Tatai Lajos a Magyar Közlekedési Múzeumtól kérte ki az akkori marhavagonok terveit és írásos dokumentumait. A véletlennek köszönhetően, egyik utazása alkalmával ráadásul pont egy ilyen vagonra lett figyelmes a tapolcai pályaudvaron, így már neki tudott kezdeni az eredetire hasonlító, hiteles alkotásnak. A Budapesten élő Schrammel Imre, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész mintázta meg a kézfejeket. Külön kérés volt, hogy a kompozíció alsó része egy kislány kezét ábrázolja. Tatai Lajos elmesélte, hogy az édesanya büszkén vett részt az avatóünnepségen, hiszen gyermeke kézfeje is látható az emlékművön. A mementót rendszeresen karban kell tartani, ezért a győri cég ötévente megtisztítja, de napirenden van a mögötte lévő Reichmann ház rendbetétele is.
A beledi sportcsarnok elé a napokban elhelyezett betonból készült ülőalkalmatosságok nagy előnye, hogy ellenállnak a rongálásnak, és egy szép faburkolattal még tetszetőssé is sikerült tenni őket. Az alkotó reméli, hogy megkedvelik az emberek és minél többen igénybe veszik a mai modern korhoz illeszkedő berendezéseket.
A komoly referenciákkal rendelkező, több mint negyven főt foglalkoztató győri vállalkozás piacvezető a hazai látványbeton termékek előállításában, de profiljukba tartozik a kertépítés és ülőbútorok készítése is. A külföldi megrendeléseknek is eleget tevő cég munkáit hazánkban legalább kétezer épület őrzi. Tatai Lajos szívügyének nevezte Beledet, ahol örömmel vett részt a legutóbbi elszármazottak találkozóján is. Szülővárosáról elmondta, hogy különösen a lefedett árkokkal, növényekkel betelepített, felújított Fő utca tetszik neki, a volt téglagyár területét viszont kihasználatlan térnek látja. Hosszan sorolta, hogy milyen célra lehetne hasznosítani, ha valamikor a város tulajdonába kerülne.