Mindenkinek önfeledt szórakozást és egymás közötti kellemes beszélgetést kívánt Beled polgármestere a hagyományosan megrendezésre kerülő Márton-napi vigadalom nyitányaként. Major Jenő örömmel átadta a színpadot az ünnepi műsorral fellépő gyerekeknek.
Beleden már november elején gőzerővel készültek a hagyományos Márton-napi rendezvényre. Rácz Árpádné, a Beledi Egyesített Szociális Központ vezetője előzetesen elmondta: reméli, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is sokan ellátogatnak a programokra.
A Márton-napi vigadalom előtt Major Jenő köszöntötte az egybegyűlteket. A polgármester idén is megköszönte a szervezők munkáját, mellyel csodálatos díszleteket varázsoltak a rendezvény helyszínére. Mindezeknek köszönhetően a sportcentrum igazi „színházzá”, Márton-napi helyszínné változott. A városvezető ezt követően elmesélte a Márton-napi legenda történetét, melynek máig ható üzenete, hogy mások megsegítése az egyik legönzetlenebb jó cselekedet. Szintén ehhez a naphoz kötődik, hogy ilyenkor ért véget a gazdasági, az emberek betakarították a termést és megérett az újbor is. A cselédek megkapták éves járandóságukat egy kövér liba kíséretében. Márton napján a falusiak még kedvükre vigadoztak, mert azt követően megkezdődött a karácsony előtti böjti időszak.
A városvezető köszöntőjét a helyi óvodások műsora követte. A gyerekek vidám előadással készültek a kicsiknek és a nagyoknak. A RépaRetekMogyoró gyerekműsora után Fefi bohóc lépett a porondra, hogy mosolyt csaljon a gyerekarcokra. A Fantázia Pont elnevezésű formáció interaktív gyerekkoncerttel készült a nagy napra.
A zenés-táncos gyermekműsorok mellett olyan örökzöld dallamok, régi slágerek szólaltak meg, melyek ismerősen csengtek az idősebb korosztály számára. A legkisebbek jól érezték magukat a „babasarokban”, ahol szüleik társaságában kedvükre szórakozhattak. A nagyobbak sem unatkoztak, mert rengeteg játék és kézműves foglalkozás várta őket. A büfében mindenki megtalálta a finom nassolnivalókat és üdítőitalokat.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.