Királyi kényelem az Orient Expresszen

A 19. század végén a vonat volt a leggyorsabb közlekedési eszköz. Pavlóczki Béla egy ezzel kapcsolatos, 150 évvel ezelőtti történetet me-
sélt el legutóbb a Rábaközi Televízió nézőinek.

Az elbeszélés az 1870-es évek elejére repítette vissza a tévénézőket, amikor a nagy távolságra lévő településeket még csak több napos vonatozással lehetett elérni. Először Amerikában vezették be a hálókocsis fülkéket, de később Európában is elterjedt ez a kényelmes utazási forma. Az említett szerelvények kezdetben csak Nyugat-Európa nagyvárosai között közlekedtek, de 1876-ban már távolabbi területek meghódítását is tervbe vették.

Pavlóczki Béla arról az európai kontinenst nyugat–keleti irányba átszelő luxusvonatról mesélt, mely Párizs és Konstantinápoly (Isztambul) között tette meg első útját 1883 nyarán. A hazánkon is keresztül haladó szerelvény egyik útvonala Párizs–Strassbourg–Stuttgart-München–Bécs–Pozsony–Budapest–Szeged–Nis-Szófia–Konstantinápoly volt.
Egy belga bankár, Georges Nagelmackers ötlete nyomán született meg a fényűző körülményeket biztosító Orient Expressz, mellyel mai értéken számolva 1,2 millió forintba került a teljes ellátást biztosító odaút az említett távolságon.
A mozdony után kapott helyet a poggyászkocsi, mögötte a háló- , majd a szalon és étkezőkocsi. A „vonatok királya” gyorsaságban, luxusban verhetetlen volt a többi kötött pályás közlekedési eszközhöz viszonyítva, ezért az erre felszálló utasok csak első osztályú jegyet válhattak. Ezek után nem csoda, hogy a királyok vonatának számító járművön uralkodók, főnemesek utazhattak. Bulgária fejedelme, a vasútpártoló I. Ferdinánd egészen addig merészkedett, hogy a bolgár szakaszon saját maga vezette a mozdonyt.

Pavlóczki Béla Berg Gusztáv című kötete hét évvel ezelőtt látott napvilágot. A történész akkor még nem tulajdonított nagy jelentőséget annak a korabeli újsághírnek, mely szerint egy rábaközi hölgy esküvője után Konstantinápolyban töltötte a mézesheteket. A könyv szerzőjének azonban a közelmúltban szöget ütött a fejébe, hogy a báró legkisebb lánya, Berg Anna vajon milyen módon jutott el Isztambulba.
Anna, avagy Mimi eljegyzését 1899 januárjában tartották a kapuvári Esterházy-kastélyban, majd április 19-én kötötte össze az életét Erik von Arnim német lovaggal. Az esküvőt a bécsi Dorottya templomban, az ebédet és a lakodalmat pedig a korszak legfényűzőbb helyén, a Hotel Bristol luxusszállóban tartották.
Pavlóczki Béla internetes kutakodás után fedezte fel az Orient Express menetrendjét, melynek aznapi dátuma, indulási időpontja teljes egybeesést mutatott az ifjú pár elutazásával. A fiatalok minden jel szerint az este folyamán szálltak fel a császárvárosban a luxusvonatra és utaztak a konstantinápolyi nászútra. Az ifjú pár ezt követően a Német Császárság területén található kriebsteini várban telepedett el és három fiúgyermekük született – derült ki az elbeszélésből.