Az iparszerű mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadállománynak, de a legfeltűnőbb változás az énekesmadarak életmódjában figyelhető meg – mondta Molnár István. A természetfotós szerint egyre több madár keres magának élőhelyet a városi parkokban.
A beledi Molnár István természetfotós képeivel már szinte mindenki találkozott a Rábaközben, de nemcsak szűkebb hazájában, hanem az ország többi településén is népszerűsíti a tájegység színes növény- és állatvilágát vetített képes előadásaival. Megfordult már a megye számtalan iskolájában, nyugdíjasklubjában, ahol közvetlen környezetünk szépségeiről, a táj adottságairól és gazdag élővilágáról beszélt. A Csornai Nyugdíjas Akadémia 2024 őszi-téli ismeretterjesztő sorozatán „Az én Rábaközem” címmel tartott vetített képes bemutatót.
Az emberi beavatkozás és az egyre szélsőségesebb időjárás érezteti hatását a természeti környezetre. Molnár István szerint jó esetben még ma is megtalálhatóak a tájegységre jellemző emblematikus fajok, de érezhetően csökkent az egyedek száma. A Kisalföldre jellemző síkvidéken és a folyók mentén fellelhetőek a gyurgyalagok, a jégmadarak, a partifecskék. A háztáji állattartás megszűnésével, az élőhely szűkülésével látványosan csökkent a többi fecskefaj száma. Előfordulhat, hogy néhány éven belül teljesen eltűnik a környékről a füsti- és az eresz alatt költő molnárfecske.
A monokultúra és a vetésforgó kialakulása, a rejtőzködést biztosító fasorok hiánya miatt szabad szemmel is láthatóak a nagyobb vadak a földeken, a kisebb erdős területeken. Az őzek nappal is felbukkannak, de az éjszakai életet élő szarvasokkal és vaddisznókkal az emberek ritkábban találkoznak.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.