Az irodalom és a zene nyelvén ünnepelték Beleden a magyar kultúra napját. A település zenei kultúrkincséből a Napsugár Művészeti Iskola növendékei adtak ízelítőt. A muzsika mellett irodalmi felolvasás színesítette a Beledi Általános Művelődési Központban tartott megemlékezést.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Szatmárcsekén véglegesítette a Himnusz kéziratát. Nemzeti imádságunk kalandos utat járt be, melynek történetét Árvai Eszter elevenítette fel.
– Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Himnuszt, melynek kéziratát 1823. január 22-én véglegesítette.
A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Auróra című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő, A magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül. 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába – mondta a művelődésszervező, majd így folytatta: – A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, melyet Erkel Ferenc, a Pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor. Hivatalos állami ünnepségen pedig először 1848. augusztus 20-án csendült fel.
A szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában ünnepi alkalmakkor még együtt énekelték a Szózattal, később a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága. Hivatalosan a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény első cikke mondja ki: Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjében. A magyar kultúráról való megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavait idézve: „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa és a világ kultúrájának.”
Árvai Eszter szerint ez a ránk hagyott gazdag örökség olyan tartást ad a ma élő embereknek, amellyel érdemes gazdálkodni, hiszen segíthet a mai gondok megoldásában is. Annak megválaszolására, hogy valójában mit is ünneplünk ezen a napon, egy kisfilmet vetített le a jelenlévőknek, melyet a Nemzeti Művelődési Intézet bocsátott a rendelkezésére, mivel a beledi rendezvény is csatlakozott – az országosan egy időben, 190 település részvételével megvalósuló – „A kultúra összeköt” elnevezésű kezdeményezéshez. A rendezvény folytatásában a művészeti iskola diákjai magyar szerzők darabjait szólaltatták meg, valamint a közönség soraiból verseket, irodalmi művekből részleteket hallhattak. Zárásként a jelenlévők felkötötték egymás kezére a nemzeti színű karszalagot, mely nemcsak az esemény emlékét idézi fel, hanem annak tudatát is, hogy „a kultúra összeköt
Beküldés dátuma: 2026. 01. 26.
„A Himnusz üzenete” - Előadás a magyar nemzeti imádságunk szellemi és kulturális jelentőségéről
A magyar kultúra napja alkalmából dr. Cs. Varga István „A Himnusz üzenete” címmel tartott előadást a kapuvári városháza dísztermében.
„A Himnusz üzenete” - Előadás a magyar nemzeti imádságunk szellemi és kulturális jelentőségéről
A magyar kultúra napja alkalmából dr. Cs. Varga István „A Himnusz üzenete” címmel tartott előadást a kapuvári városháza dísztermében.
Négy hónap alatt újult meg a kapuvári Szent Anna Plébánia
Radó Tamás szerint egy plébániának az a legfontosabb, hogy aktív legyen az egyházközségi élet, és az emberek rendszeresen látogassák a templomukat.
Több mint 200 millió forint európai uniós támogatásból újul meg a Beledi Egyesített Szociális Közpon
Projektnyitó rendezvényt tartottak a Beledi Egyesített Szociális Központban, amely funkcióját tekintve régióközpontként működik a Rábaközben.
A nyugdíjas pedagógusokat köszöntötték Kapuváron
Kapuvár Térségi Általános Iskolában 2012 óta hagyomány, hogy az év végéhez közeledve közös ünnepségre hívják az intézmény nyugállományba vonult pedagógusait.
A magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófájára emlékeztek Csornán
A doni áttörés évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést Csorna Város Önkormányzata, a Premontrei Prépostság és a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület a csornai Jézus szíve templom déli oldalánál lévő emlékműnél.