– Minden település köteles dolga, hogy a nagyobb problémák, katasztrófahelyzetek esetén – lakosságszámtól függően – elő tudja állítani azokat az embereket, akik jönnek, és segítenek – nyilatkozta a falu vezetője.
– Az önkéntesség szívet melengető dolog olyan embereknek, akik tenni akarnak valamit szeretett falujukért. A tűzoltók mellett egyre inkább górcső alá kerülnek az ún. mentőszervezetek – hangsúlyozta Farád polgármestere. A régi farádi Gagarin Filmszínház többször szerepet cserélt az évtizedek során és került más tulajdonos kezébe. Az önkéntes tűzoltóknak szüksége van az épületre, ezért visszavásárolta az önkormányzat, mely előtt a következő cél lebegett: Az elkövetkezendő időszakban egyre nagyobb szerepet kap az önkéntesség. Nem mindegy, hogy milyen helyen tárolják az új szivattyúkat, a modern technikát, és a régi hagyományőrző eszközöket. Itt az Ifa gépjárműtől kezdve mindent biztonságosan el tudnának helyezni. A Belügyminisztérium pályázatán nyert egymillió- kettőszázhuszonkilencezer forintból teljes egészében újjá varázsolják az épület tetőzetét. A munkát a faluban élő, ácsmunkához értő szakemberekre bízzák, akik a tűzoltókkal együtt, önként vállalják a feladatokat. Az önkormányzat olyan partnerekre számít, akik megelőlegezik az építőanyagokat addig, amíg a helyhatóság a pénzéhez jut. „B” verzióként jöhet szóba, hogy Farád finanszírozza a beruházást, tudván, hogy le fogják hívni a pályázati forrást. A régi tűzoltószertárban kívánják elhelyezni őseik szerszámait, ereklyéit.
– Őseinktől kaptuk az életet, a tudást, ezért tartozunk nekik annyival, hogy megemlékezünk a múltjukról.
1956-ban a farádi kultúrház homlokzatán lévő ablakban Szent István-szobor állt, azonban valakinek szemet szúrt, ezért leverte onnan. Az egyik nyugdíjas találkozó alkalmával hívták fel Szalai Zoltán figyelmét arra, hogy legendás királyunk mementója mióta nincs a helyén. Az augusztus 20-i nagymise után, ünnepélyes keretek közt helyezték el Horváth Róbert naiv szobrász által készített alkotást Farádon.
Szeptember közeledtével aktuálissá válik a beiskolázási segélyt, amit gyerekenként tízezer forintban maximalizált a farádi önkormányzat. Szalai Zoltán szerint csak a nagyon jó fizetéssel rendelkezők nem tudják igénybe venni, mert egyébként kereseti kimutatás felmutatása ellenében fizetnek a rászorulóknak. Az önkormányzat arra számít, hogy a támogatással a szülők könnyebben beszerzik a szükséges iskolai szereket.
Pályázatok nélkül a falu sem működne, s nem lennének felújítások, ezért minden ilyen lehetőséget meg kell ragadnia a farádi önkormányzatnak. A sikeres óvoda- és könyvtárépület felújítása után megkezdődik a polgármester hivatal rendbe tétele is. A szigetelés után sorra kerül a külső-belső nyílászárócsere, a teljes akadálymentesítés, hogy az állampolgárok minél könnyebben intézhessék ügyes-bajos dolgaikat. Farád vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a beruházás az október végi befejezési határidőnél előbb készüljön el.
Beküldés dátuma: 2015. 08. 18.A szakács szakmáról Mátyás király korától lehet beszélni, a mesterség oktatása pedig az 1700-as években indult meg hazánkban – mondta Szalai Zoltán, majd hozzátette: a vendéglátóipari iskolák az 1800-as évektől jöttek létre Magyarországon.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.