A várossá nyilvánítás viszontagságos folyamata Fülöp Géza visszaemlékezésében

Az 1990-es években a régi bürokrácia erősen műkdötött, ezért az első határnyitás nagy szervezőmunkát igényelt, de győzött a helyi összefogás. A magyarok átmehettek Ausztriába, ami akkortájt igen nagy dolog volt.

Fertőd idén ünnepelte várossá avatásának 20. évfordulóját. Horváth Zoltán képviselő többek közt arra volt kíváncsi, hogy az akkori vezetés miként látott neki ennek a korszakváltó munkának, mely magával hozta a település magasabb közigazgatási besorolását. Az osztrák részről is nagyban támogatott hídverés és határnyitás volt az első nagy dolog.
Fülöp Géza, Fertőd korábbi polgármesterének közéleti szereplése 1990 előtt kezdődött. Iskolája befejezése, valamint a katonaság után különböző nehézségekkel találta szembe magát. Lakásprobléma miatt került haza 1984-ben, rá egy évre megtörténtek a tanácsválasztások. A fiatal értelmiségi bekerült a harmincnégy fős – Agyagosszergénytől Fertőszéplakon át Fertőd és a hozzá tartozó kisebb települések képviselőiből álló – tanácsi testületbe. A rendszerváltás közeledtével a politikai változások szele megérintette őket, az akkori tanácselnök nyugállományba vonult. A személyi hiányt pótolni kellett, ezért saját körükből választottak új tanácselnököt. Így történt, hogy Fülöp Géza közel egy esztendeig töltötte be ezt a pozíciót. 1990 októberében lezajlottak az első önkormányzati választások, így egyenes átmenettel átkerült a polgármesteri székbe. A határok megnyitása már ekkor szóba került, és egy napra sikerült megnyitni a volt pomogyi átjárót. A háborúban felrobbantott híd pilléreire Sánta Lajos építészmérnök és csapata helyezte el a gyalogos hidat, melyen átsétáltak az osztrákok, két hét múlva pedig a fertődiek viszont látogatásra. A későbbiekben az egyik osztrák hegyi vadásztársaság vert fel egy fából készült hidat, mely időszakosan volt nyitva.
– 2000-ben egyszer csak kopogtatnak: megjöttünk, mi vagyunk a hídépítők – emlékezett vissza Fülöp Géza a mostani, nagy teherbírású építmény felállítására.

Nemcsak Fertődön, hanem országosan is tapasztalható volt az a fajta öröm, büszkeség és tenni akarás az emberekben, mely jellemezte a rendszerváltás utáni időszakot. A lelkesedés az idő múlásával elkopott, mert nem volt fenékig tejfel az élet akkor sem. Összességében a 2000-es évek elejéig nagy kedvvel álltak neki az önkormányzatok a rájuk váró feladatoknak. Azt ugyan érezték, hogy erősen átpolitizálódott a helyhatóságok működése. Ha országos szintű politikusok jelentek meg egy Fertőd méretű településen, már érezhető volt a változás, mert addig legalább le tudták küzdeni a kisebb nehézségeket – mondta a nyilatkozó.
A rendszerváltást követő nagy feladatot, a vagyonelosztást viszonylag igazságosan végre tudták hajtani, melynek a törvény nem nagyon kedvezett. A nagyközségi társulásban részt vevő települések, függetlenül a lakosság számától, ugyanakkora arányban részesültek a vagyonból. Hosszas tárgyalások után érték csak el, hogy mindez létszámfüggő legyen. A végrehajtás során több tisztességtelen intézkedés történt.
Fertődön 1972-ben alakult a nagyközségi közös tanács. Nagy ellenállásba ütközött Fülöp Géza javaslata, amely szerint a közös tanácsba való belépés előtti vagyontárgyakat ki kellene venni, az azután elkészülteket pedig létszámarányosan kellene felosztani a települések között.

A riportalany gyermekkorából emlékszik, hogy az egyik útikönyv urbánus helynek hívta Fertődöt. Amikor már élesre fordult a helyzet, a többség támogatta, de azért akadtak gunyoros megjegyzések is, mondván csak a címre, rangra vágynak a fertődiek. Az emberek lelkük mélyén vágytak a városi besorolásra, és az azzal járó plusz funkciókra.
A Tudományos Akadémia Győri Regionális Kutatási Központjának vezetője irányításával 1993 nyarán készült az a tanulmány, mely felsorolta a megyénkben potenciálisan szóba jöhető, városi rangra érdemes településeket. Rechnitzer János a 20-30 oldalas akadémiai értekezésbe elsősorban a Győr környéki nagyközségeket tüntette fel, melyre Fülöp Géza cáfolatként felsorolta Fertőd vívmányait. Szerinte ezek azonnal alkalmassá tehették települését a magasabb szintű közigazgatási besorolásra. Szó szót követett, Fertőd a belügyminisztériumi egyeztetések után, 1993 végén beadta pályázatát. A soron következő választások a folyamatot leblokkolták, majd 1995-ben újra előkerült a kérelem: Fertődöt a Horn-kormány idejében hat másik hazai településsel együtt várossá nyilvánították.
Fülöp Géza szerint Fertődhöz hasonló településből több tucat található hazánkban, de a kastély, a parkerdő és a mellette lévő egyébb épületek, a kulturális és zenei programok teszik mégis egyedivé, melyek hozzájárulnak nem elhanyagolható idegenforgalmi szerepéhez. Meg kell említeni az 1950-es végén kezdődött, világraszóló kutatási eredményeket is, melyek szintén sokat jelentettek a település elismertetésében.