Vásárosfaluban vendégszerető emberek élnek, ezért örömmel fogadták erdélyi, kárpátaljai és felvidéki barátaikat, akik szintén részt vettek a település ünnepén. Ha a 170 lakosú kis falu ennyi határon túl élő magyarral tartja a kapcsolatot, akkor talán reménykedhetünk abban, hogy az országhatár csak szimbolikusan választja el egymástól a nemzetet – vélekedett Molnár Sándor. A fesztivál ideje alatt volt olyan nap, amikor a látogatók száma megközelítette az ezret, ami nagyon szép teljesítmény egy alig kétszáz lelkes községben.
– A Linkó Fesztiválnak egyelőre csak jelene van, de reméljük, annál inkább lesz jövője – mondta Molnár Sándor. Vásárosfalu polgármestere hozzátette: a VéFeszt szervezői húsz év után kerültek olyan élethelyzetbe, hogy nem tudnak annyi időt és energiát fordítani az előkészületekre, ezért felhagytak a programszervezéssel. A helyükbe lépő fiatalok folytatják a
hagyományt annyi különbséggel, hogy a település határában folydogáló patakról nevezték el a régi-új fesztivált. A falu vezetője szerint jó talajra hullott a mag, mert rövid idő alatt összeállt az idei program és esélyt lát arra, hogy hosszú évekig megmarad a Linkó Fesztivál.
A székelyvajaiak húsz éve ismerik vásárosfalui barátaikat, akikkel évente látogatják egymást felváltva: egyik esztendőben Magyarországon, a következőben pedig a romániai Maros megyében találkoznak. Gál Márton arról beszélt, hogy érdekmentes, szereteten alapuló barátság az övék. Egyszerűen jól érzik magukat egymás társaságában, épp ezért maradt fenn ez a kapcsolat több évtizeden át.
– A kisalföldi táj nagyon emlékeztet a Felvidéken megszokott környezetre és az emberek is hasonló gondolkodásúak. Jószívű, vendégszerető emberekkel ismerkedtem meg – fogalmazott László Gábor. Molnár Sándor személyében pedig olyan igaz magyarra talált, aki sokat ad települése fejlődésére és a Vásárosfaluban élők igényeinek kielégítésére – mondta Nagymad község polgármestere, aki örömmel látogatja rábaközi barátait
Lukácsy Jenő már gyermekként megkedvelte a kerékpározást, amit későbbi új hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban felnőtt korában is folytatott.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.