Bár a tánc minden egyes alkalommal ünnepnek számít a Timaffy László Alapfokú Művészeti Iskola és a Pántlika Táncegyüttes életében, mégis kitüntetett figyelmet fordítanak a Tánc Világnapjára. Táncos színpadi műsort, zenekari koncertet, kiállítást szerveznek.
– Miért hoztunk létre egy komplex programot mára? Miért mutatjuk be Molnár Lászlóné népi ruhába öltöztetett gyönyörű babáit, a szép gyöngyöket? Miért lépett fel és zenélt nálunk a Fajkusz Banda? Úgy gondolom, ezek nagyon szorosan részei a táncnak, hiszen a kosztümök is nagyon fontosak – melyeket gyöngyök díszítenek –, nélkülözhetetlen kellékei a koreográfiának – mondta Lengyel Ágnes. Az intézményvezető hozzátette: – A pántlikás lányok azokat az ékszereket viselik, amelyeket a kiállításon is bemutatkozó Kiss Ágota népi iparművész készített. Kalotaszegi és sárközi gyöngysorok, ezenkívül a jó zene az, ami igazivá varázsolja a táncunkat. A tánc a világon minden kultúrában jelen van és nagyon régi múltra tekint vissza. Azóta kísér minket, hogy először két lábra álltunk. Még a kisbabák is megpróbálnak ritmikusan mozogni a zenére, alig hogy felállnak. A tánc nagyon jó hatással van az egészségünkre, a hangulatunkra, és sok mindent fejleszt.
A tánc gondolkodásra késztet, mert közben is figyelni kell a zenére, a táncpartnerre, a térre, ahol táncolnak és énekelnek.
A mozgásnak közösségépítő szerepe van, hiszen a csapat tagjai együtt valósítják meg céljaikat. A tánc nemcsak abban a pillanatban fejti ki jótékony hatását, amikor éppen művelik, hanem hosszabb távon megváltoztatja az emberek gondolkodását és kommunikációját.
– A tánc bizonyítottan jobbá teheti az életünket, mert közben megfeledkezhetünk a gondokról és megtanulunk szépen mozogni – hangsúlyozta Lengyel Ágnes. – Tánccal az örömünket és a bánatunkat is kifejezhetjük. A nemzetközi táncnap célja a tánc népszerűsítése, valamint arra ösztönöznek mindenkit, hogy minél nagyobb teret szenteljenek a táncnak akár civil szervezetekben, vagy akár az oktatási rendszeren belül.
A járási központokban és a vonzáskörzetében lévő kisebb településeken élők természetes igénye, hogy javuljon a szolgáltatások minősége.
A járási központokban és a vonzáskörzetében lévő kisebb településeken élők természetes igénye, hogy javuljon a szolgáltatások minősége.
Megújult környezet fogadja a kapuvári Rábaközi Művelődési Központ látogatóit. Henye Zsuzsa, a kapuvári Rábaközi Művelődési Központ igazgatója egy februári sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a „Kulturális és sportinfrastruktúra fejlesztése Kapuváron” című projekt keretében teljesen megújul a művelődési központ belső tere.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara alapszolgáltatásain túl az utóbbi időben számos hiánypótló kezdeményezéssel vesz részt a térség gazdasági életében, és segíti a közösségi szervezetek, intézmények közötti párbeszédet, a mindenki számára eredményes kapcsolatépítést.
A Beledi Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesület elnöke fontosnak tartja, hogy a fiatalok is vegyenek részt az időseknek szervezett programokon.
A felnőtt csapattal együtt 200-an fociznak a Kapuvári Sportegyesületnél. A legtöbb játékos az utánpótlás bázist biztosító Nebuló FSE-től kerül ki – mondta Böcskör Zsolt, a KSE elnöke, aki sportegyesület infrastrukturális fejlesztéseiről is beszélt.