Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Gazdasági értelemben is kifele lábalunk a járványhelyzetből

A Magyar Falu Program tisztán hazai költségvetési forrásból gazdálkodik, de Gyopáros Alpár bizakodó a következő időszak gazdasági fellendülésével kapcsolatban. Az országgyűlési képviselő szerint a kistelepülések jelentős részénél a koronavírus-járvány után sem történt nagy megrázkódtatás a helyi költségvetést illetően.

A koronavírus-járványnak köszönhetően az elmúlt egy-másfél év nem kifejezetten a gazdaság robbanásszerű bővüléséről szólt – fogalmazott Gyopáros Alpár, aki ebben az időszakban inkább azon aggódott, hogy megmaradnak-e egyáltalán a munkahelyek és kevésbé számított újabb beruházásokra.
A pandémia nagy vesztesei a vendéglátás, a szállodaipar és a szolgáltató szektor jelentős része, de az áruellátás akadozása mellett ekkor sem álltak le a jelentősebb termelőcégek – tette hozzá a kormánybiztos, aki szerint a kormányzat munkahely-megtartó támogatásainak köszönhetően a csornai és a kapuvári üzemek átvészelték ezt az időszakot.
– Nagyobb félelmem inkább a tőkeszegényebb kisvállalkozói szféra bedőlése volt, hiszen ők kevésbé rendelkeznek tartalékokkal. A legnagyobb eredmény, hogy jelentősebb megrázkódtatás nélkül átvészeltük a koronavírus-járvány okozta helyzetet. Szerintem gazdaságpolitikai értelemben is kifele lábalunk a járványhelyzetből. Ahogy miniszterelnök úr fogalmazott, a kanyarban tudjuk majd megelőzni európai versenytársainkat. Minden mutató minket igazol, nagyon komoly gazdasági robbanást várunk a hazai gazdaságban idén és főkén a jövő évben is. Ehhez meg fogunk mozgatni minden rendelkezésre álló hazai költségvetési forrást is, de az európai források jelentős részét is ide fogjuk csatornázni, hogy biztosított legyen a gazdaság bővülése a következő években, hogy legyen pénz egyéb családpolitikai, szociálpolitikai intézkedések vagy a Magyar Falu Program fenntartására és bővítésére – hangsúlyozta.
A kormánybiztos elárulta, hogy háttértárgyalásokat folytatnak új beruházók érkezéséről a térségben. A cégek kiléte a versenytársak miatt egyelőre nem publikus, de reményei szerint jövőre jó hírekről számolhatnak be a városvezetők.
A 25 ezer lélekszám alatti településeknek a kormány száz százalékban kompenzálja a kieső helyiadó-bevételt, s mivel Gyopáros Alpár választókörzetében nincs ennél nagyobb lakosságszámmal rendelkező város, nem is érkezett hozzá ilyen jellegű kérés.
– Megkérdeztem a térségbeli polgármesterek jelentős részét, de ők maguk is jelentkeztek, főleg akkor, amikor még nem tudtuk, hogy kell megalkotni az idei költségvetést és milyen kompenzációra számíthatnak. Ott ahol már világosan látjuk a képet, Csorna és Kapuvár esetében így van. A csornai polgármester asszony elmondta: nemcsak hogy csökkent volna a költségvetési főszámuk, hanem egy kicsit még javult is a helyzet a kormányzati támogatásoknak köszönhetően – hangzott a riportban.

A komplex intézkedések legfontosabb hatása, hogy itt maradnak a fiataljaink

A Magyar Falu Program és azon belül a Falusi CSOK mellett a gyorsforgalmi utak megépítése lendített a legtöbbet a Rábaköz demográfiai helyzetén. 

Elkészült az M85-ös soproni elkerülő az osztrák határ felé és már csak a határig tartó utolsó része hiányzik – jegyezte meg Gyopáros Alpár, hozzátéve: az is meg fog épülni két-három éven belül. – Ez nem a mi választókerületünkben van, de sokakat érint, hiszen a Rábaközből is kijárnak Ausztriába dolgozni vagy akár csak szolgáltatásokat igénybe venni.
Példaként említette a csornai járásbíróság elindulását, mely a jövő év feladata lesz, de a rábaköziek egyelőre Győrbe, illetve Sopronba járnak ilyen ügyeket intézni. Ezenkívül a többi emelt szintű szolgáltatást is a nagyobb városokban érjük el, így mindannyiunk utazását megkönnyíti, hogy nem a régi kétszer egysávos úton – főleg ilyenkor a nyári időszakban egy-egy mezőgazdasági gép mögé beragadva, kilométeres sorban zötyögve, veszélyes kanyarokban előzgetve – jutunk el a nagyvárosba, hanem lényegesen rövidebb idő alatt érünk oda a megyeszékhelyre.
Az emberek után a cégek számára is legalább olyan fontos, hogy milyen a térség infrastrukturális állapota, ezen belül az utak használhatósága. Gyopáros Alpár arra emlékeztetett, hogy 2009 óta országgyűlési képviselő, de tizenkét éve még se híre, se hamva nem volt a csornai elkerülőnek. A politikus már akkor hangsúlyozta, hogy az infrastrukturális fejlesztési igények közt első kell, hogy legyen a csornai elkerülő út megépítése. Sokak számára már akkor érthetetlen volt, hogy a baloldali kormányok miért az enesei elkerülővel kezdték az útfejlesztést a csornai helyett.
– A mai napig állítom, hogy ennek politikai célja volt. Büntetni akarták a csornaiakat – fogalmazott.
Amikor elindítottuk a Magyar Falu Programot és nagyon komoly, akár tízmillió forintos nagyságrendű otthonteremtési beruházásokat kínáltunk és megépítettük a gyorsforgalmi utakat, azonnal, néhány hónapon belül látszódott a lakhatási kedv javulása a kistelepüléseken és megszűnt az elvándorlás, egyre több gyermek születik. A legfontosabb hatás mégis csak az, hogy itt maradnak a fiataljaink.

Mivel az országgyűlési képviselő a mellékúthálózat fejlesztéseket lényegesen nagyobb feladatnak nevezte a autópálya építéseknél, így egyik későbbi lapszámunkban folytatjuk a cikksorozatot a településeket összekötő utak felújításának témájával.

Beküldés dátuma: 2021. 06. 29.

Kapcsolódó hírek

További hírek