A csornai elkerülő avató ünnepségén sem volt olyan éles az olló, mint a felújított farádi polgármesteri hivatal szalagátvágásakor. A valamikori községháza később tanácsként, manapság pedig önkormányzati hivatalként szolgálja az embereket.
– Végre valahára sikerült elérni, hogy a képviselő-testület és a hivatal munkatársai olyan körülmények között dolgozhatnak, amilyet megérdemelnek. Régi vágyunk volt, hogy az őseink által ránk hagyott épületet rendbe hozassuk – mondta Szalai Zoltán. – A Kormány által kiírt pályázatok nem mindig egyeznek a települések elképzeléseivel, de élünk a lehetőséggel, bármi van – mondta Farád vezetője.
A falu 1853-ban vásárolta a telket, de az 1908-ból származó térképen még nem szerepelt a ház. A feljegyzések sem említik, ami viszont biztos, hogy a háború előtt már elkészült. A felújításkor találtak egy régi feliratot, mely szerint az épület valamikor községházaként működött.
A település polgármestere megjegyezte: Összefogás nélkül ez a beruházás sem sikerült volna. Köszönet érte a Kormánynak, a kivitelezőknek, a hivatal dolgozóinak, a képviselő-testületnek és minden szorgos kéznek.
Gyopáros Alpár mostanában sűrűn megfordult Farádon. Az ok nem mondvacsinált, hanem nagyon is valós: megint átadóünnepség volt a faluban. Az országgyűlési képviselő jól emlékszik azokra az időkre, amikor még Áder János kíséretében érkezett a községházára, ahol Tompos Béla ült a településevezetői székben. Azóta más került a falu élére, de abban valamennyien megegyeztek, hogy előbb a többi fontos középületet hozatták rendbe, s a most átadásra kerülő hivatalt hagyták későbbre.
Mivel Farád éveken keresztül takarékosan gazdákodott, bekerült az adósságkonszolidációban nem részesült községek közé. Gyopáros Alpár jelezte: Így is lehet egy települést vezeti: Mindamellett, hogy Farád nem adósodott el, folyamatosan fejlődött, ráadásul a hivatali épület felújítására nyert 20 milliós pályázati pénzt még ki is tudta egészíteni 18 millió forinttal.
Beküldés dátuma: 2015. 11. 18.A szakács szakmáról Mátyás király korától lehet beszélni, a mesterség oktatása pedig az 1700-as években indult meg hazánkban – mondta Szalai Zoltán, majd hozzátette: a vendéglátóipari iskolák az 1800-as évektől jöttek létre Magyarországon.
Teljes ágykihasználás mellett működik a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs részlege, ami kisebb várólistát eredményezett.
– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló.
Csorna város önkormányzata Petőfi Sándor emlékművénél tartott ünnepi megemlékezést az 1848/49-es szabadságharc 176.
1848 tavaszi eseményeinek legfontosabb üzenete a mai ember számára: Képesek vagyunk küzdeni nemcsak önmagunk, hanem egész nemzetünk boldogulásáért, boldogságáért.
Mindig keressük meg az adott nap ajándékát, mely átsegíthet bennünket az időskor nehézségein – javasolta Világosné Rozsonits Erika, aki összefoglalta a Rábaközi Televíziónak a Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesületnek tartott „Az időskor boldogsága” című előadását.