A fejlesztések szempontjából a 2010-2020-as időszak legnagyobb nyertese a közlekedés és a magyar közúthálózat – fogalmazott dr. Homolya Róbert államtitkár az M85-ös csornai elkerülő II. ütemének átadásán. A 4,5 kilométer hosszú kétszer kétsávos gyorsforgalmi út építésének költségeit a magyar állam állta.
A csornai elkerülő első szakaszát 2015-ben vehették birtokukba a közlekedők, a második, egyben befejező ütem ünnepélyes átadására pedig a tervezett határidőnél négy hónappal korábban, tavaly év végén került sor. A Csornát elkerülő út teljes egészében elkészült. mellyel az egyik legkomplexebb műszaki megoldásokat tartalmazó útfejlesztés valósult meg Magyarországon.
Dr. Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár így fogalmazott: – Korszerű, jól kiépített úthálózat és közlekedési infrastruktúra nélkül nem beszélhetünk élhető és versenyképes településekről, térségekről, de országról sem. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a gazdaság és a társadalom mobilitási igénye egyre nagyobb, soha nem látott mértékeket mutat. A 2010-es évek olyan állapotban érték Magyarországot, hogy a megyeszékhelyeknek és a megyei jogú városoknak több mint a fele nem volt elérhető 2 x 2 sávos gyorsforgalmi utakon és autópályáink jelentős része nem ért el az országhatárig. 2014 után a magyar kormány eddig soha nem kimondott és meghatározott közlekedési stratégiát és tervet fogadott el: 2022-re valamennyi megyeszékhelyet és megyei jogú várost be kell kötni a magyar gyorsforgalmi úthálózatba, és valamennyi autópályánknak el kell érnie az országhatárig. A program keretében csaknem 900 kilométer gyorsforgalmi úthálózat fog megépülni 2022-ig, melynek értéke 2.500 milliárd forint. A projektek 70 százaléka az idei esztendő végére és a jövő év elejére abba a stádiumba jutott, hogy a munkaterületeket mindenhol át tudjuk adni.
– A város 2015-ben csak részben lélegezhetett fel, amikor az észak-déli átmenőforgalomtól mentesült a település. A második, záróütem befejezésével a Győr–Sopron irányú forgalom is elkerüli Csornát, valamint Farád települést – fogalmazott Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója. A fejlesztés további eredménye, hogy biztonságosabban és gyorsabban lehet Budapestről elindulni Sopronba. A projekt előkészítése – beleértve a tervezést és az engedélyezési folyamatokat – mindössze másfél év alatt lezajlott, és 2016 májusában sor került az ünnepélyes alapkőletételre. A csornai elkerülő II. üteme 4,5 kilométer hosszú, 2 x 2 sávos új gyorsforgalmi autóút, továbbá 1,6 kilométer hosszú 2 x 1 sávos utat építettünk. Ez biztosítja az összekötést a 85-ös számú főútra is. A két út találkozásánál, Jobaháza és Farád között külön szintű csomópont létesült. Ez az új elkerülő szakasz egyrészt keresztezi a 96-os számú főutat, valamint a Szombathely–Hegyeshalom, és a Győr–Sopron vasútvonalat is. A beruházás másik eleme az 1,2 kilométer hosszú kerékpárút, amely Farád–Jobaháza közötti külterületi szakaszon valósult meg.
Az ígéretek ellenére 2002-től 2010-ig egy méter hosszú útszakasz sem épült meg a csornai elkerülőből. Ezt követően „beindult a gőzhenger”, és 2013-ban megtörtént az első ütem alapkőletétele, két év múlva pedig birtokba vehették a közlekedők.
– Akkor köztársasági elnök úr beszédében arra hívta fel a figyelmünket, hogy ez még csak egy fél elkerülő, tessék a munkát folytatni és befejezni a csornai elkerülő utat. Elnök úr tisztelettel jelentem, ennek a feladatnak is megfeleltünk – mondta Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, majd arról beszélt, hogy a megyében további 120 kilométernyi gyorsforgalmi út fog épülni az elkövetkezendő néhány évben. Gyopáros Alpár megmutatta az M85-ös gyorsforgalmi út Csornától Sopronig tartó nyomvonalának tervrajzát, majd átadta a Sopron képviseletében jelen lévő, a tavaszi választásokon országgyűlési képviselőjelöltként induló Barcza Attilának, hangsúlyozva: az M85-ös gyorsforgalmi út továbbépítése Csornától Kapuváron át Sopronig innentől kezdve a rábaközi és a soproni közéleti szereplők közös felelőssége.
Barcza Attila, a soproni képviselő-testület tagja jelképesen átvehette a csornaiaktól a stafétabotot, hiszen a beruházás innentől nem áll meg, mert Sopron irányába folytatódnak a munkálatok. Az ifjúsági, turisztikai és sportbizottság elnöke kezében tartva az M85-ös Csorna–Sopron országhatár közötti szakasz fejlesztési tervét elmondta: – A közbeszerzési eljárások lezárultak, és a következő évben elkezdődik Kapuvár, majd Sopron irányába az autópálya építése.
A rendezvény alkalmából Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke Rékasi Győzőnek, a NIF Zrt. projektiroda vezetőjének területfejlesztési szakágban elért eredményeiért „Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díjat” adományozott.
Új hazai iparág alapjait rakták le Csornán
Világviszonylatban is egyedülálló, csúcstechnológiájú napelemgyár alapkövét rakták le Csornán.
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.