Október 1-jén indul a népszámlálás

Október elsején mindenre kiterjedő, megkérdezésen alapuló népszámlálás indul Magyarországon. A statisztikai célra történő adatgyűjtés a természetes személyekre, gazdasági szervezetekre vonatkozik. A kérdések megválaszolása kötelező, de kivételt képeznek ez alól a nemzeti és etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok. Horváth Péter csornai jegyző elmondta, hogy melyek lesznek a főbb témakörök: lakás, lakhatási körülmények, jövedelmi viszonyok, és ehhez hasonló részletek. A polgármesteri hivatalok munkatársai és a KSH-nál dolgozók elvileg fogják tudni, hogy ki adott választ a kérdésekre, de a jegyző szerint a személyi adatokat kizárólag ügyviteli célból kérik el, tehát csak szigorúan a statisztikai feldolgozáshoz kellenek. A számbavételre való felkészülés már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, és a biztosok olyan 18 év feletti személyeket fognak megkérdezni, akik korrekt felvilágosítást adnak a családjuk körülményeiről. Ha nem akadályozza semmi a munkát, akkor gyorsan végig lehet érni a kérdőíven. Bizonyos hibaszázalékkal azért kalkulálnak, tehát előfordulhat, hogy valaki kimarad, de Horváth Péter leszögezte: a számlálóbiztosok kitartóak lesznek, akiknek a nevét és elérhetőségét közzé fogják tenni.
A települési jegyzők feladata, hogy a jogszabálynak megfelelően előkészítsék és lebonyolítsák az egy hónapon át tartó népszámlálást, mellyel kapcsolatban Borsodi Tamás megjegyezte: mindig hozzá kell tenni, hogy ez valójában az emberek és a lakások számbavételét jelenti. Az előírt témákra muszáj reagálni, de az állampolgárok néhány esetben ezt megtagadhatják: a nemzetiséget, az anyanyelvet, a vallást és az esetleges betegséget firtató kérdéseket vissza lehet passzolni. Kapuvár címzetes főjegyzője elmondta, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolatba kerülő számlálóbiztosok szakmai felkészítését a Központi Statisztikai Hivatal végzi. Kapuvárt több mint harminc körzetre osztották fel, és onnan várhatók a kérdező személyek, akik azonosító igazolvánnyal bizonyítják hitelességüket. Az átmenetileg külföldön tartózkodó, de  állandó magyarországi lakhellyel rendelkező személyeket is be kell jelenteni, ugyanígy a kollégistákat. A lakások vonatkozásában össze fogják írni azokat, amelyikben élnek, valamint az üresen álló építményt is. A nem lakás céljára használt ingatlanok szintén feljegyzésre kerülnek, az üdülők és az ún.lakott egységek (üzlet, lakókocsi, mosókonyha stb.)pedig csak akkor, ha abban a vizsgált időszakban legalább egy fő életvitelszerűen lakik. A vizsgálat számba veszi az intézményeket, mint a kollégiumokat, diák- és gyermekotthonokat, szállodákat, vállalati panziókat.