Negyedszázados a kónyi falunap

A kónyi önkormányzat már a dísztér elkészítésekor tudta, hogy fel fogják állítani az 1948/49-es emlékművet. A helyhatóság idén nyáron vitte végbe terveit.

 Levéltári és néprajzi adatok hitelt érdemlően bizonyítják, hogy Kóny méreteihez képest rendkívül jelentős szerepet játszott az 1848/49-es  szabadságharcban. A hadijelentések szintén gyakran említik Kóny nevét. Az emlékműnél elhelyezett tábla névsora viszont korántsem teljes, mert a szabadságharcban részt vett kónyiak listája a pillanatnyi kutatások eredményeit jelzi. Később bármikor bővíthető a dicső személyek felsorolása.
– Az önkormányzatnak nem lehetősége, hanem kötelessége az emlékmű felállítása – fogalmazott Aller Imre a 25. alkalommal megrendezett kónyi falunapon. A polgármester szerint a Lebó Ferenc szobrászművész által készített mementó a távoli utódokat arra emlékezteti, hogy sose feledjék múltunkat és hőseinket.
Az avatóünnepséget követően amatőr alkotók kiállítása nyílt a faluházban. Dr. Borosné Lázár Mária hobbiból kezdett festegetni, és két évvel ezelőtt gondolta, megmutatja képeit szakembernek. A biztatás hatására alaposabban elsajátította az ecsetkezelés technikáját. A kónyi kiállításon farostlemezre készített olajfestékeivel mutatkozott be. Szédelyi-Szabó Fruzsina amatőr alkotó leginkább portrékat készít. A húszéves lány rajztehetségét korán elismerték, ezért sorra nyerte az iskolai megyei versenyeket. A Magyar Tudományos Akadémia Földtani és Geokémiai kutatóintézetében dolgozó Mozgai Viktória gyermekkora óta vonzódik az ásványokhoz. Gyűjteményének java részét egyetemi évei alatt szerezte be.
Kóny újabb helytörténeti kiadvánnyal gazdagodott: bemutatták dr. Boros István a Szemelvények Kóny múltjából II. című kiadványát a nagyközönségnek. Ez a kötet sok újdonságot tartalmaz a 2008-ban megjelent, szűkebb verzióhoz képest, többek között azért, mert olyan interjúrészletek olvashatóak benne, amelyekben nyolcvan-kilencven esztendős idős emberek mesélik el élményeiket.