Radó Tamás szerint egy plébániának az a legfontosabb, hogy aktív legyen az egyházközségi élet, és az emberek rendszeresen látogassák a templomukat. Örömteli, amikor a lelki élet fejlődést, erősödést mutat, és a hívek megértőek, segítőkészek – fogalmazott a kapuvári plébános, aki a Rábaközi Médiacentrum nézőinek beszélt a Szent Anna Plébánia felújításáról.
Eleinte pro és kontra érvek hangoztak el a 2008-ban épült kapuvári plébánia korszerűsítésével kapcsolatban, ugyanakkor mindenki tudja – ha csak a saját ingatlanára gondol –, hogy előbb-utóbb megérik a felújításra – jegyezte meg a plébános, aki szerint nem érdemes hosszú ideig halogatni az ilyen jellegű beruházásokat, mert ahogy telnek az évek, évtizedek, egyre többe fog kerülni. Az elmúlt 17 esztendő alatt sok minden elromlott a kapuvári plébánia épületében is.
A Szent Anna Plébánia munkatársa egy kézben tartotta a beruházást: Vargyasné Kapuvári Erzsébet időt és energiát nem kímélve, az elejétől a végéig felügyelte és irányította a felújítást. Az ő javaslatára lett a projekt része az energetikai felújítás is. Az ötletet tett követte: felkutatta a megfelelő tanácsadókat és szakembereket, akik végül ötvenmillió forintra kalkulálták a komplett fejlesztést.
Ezt követően kerestük meg Gyopáros Alpár országgyűlési képviselőt – mondta Radó Tamás. A Magyar Falu Programért felelős kormánybiztos támogatásáról biztosította a közösséget, és közreműködésével lehetőség nyílt arra, hogy a plébánia felújítása a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának támogatásával valósuljon meg. A beruházás az „egyházi működési program és fejlesztési támogatások” elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére, 50 millió forint támogatásból valósulhatott meg.
– Nagyon örülünk, hogy megkaptuk a teljes összeget. 2025 júniusában megbeszélést tartottunk a kivitelezőkkel, akik a beruházás végéig tartották az előre meghatározott árat, tehát ugyanannyit fizettünk, mint amennyit az elején mondtak nekünk. 2025. augusztus 16-án kezdődött a munka, és a vállalt határidőre, vagyis december 15-re be is fejezték – tette hozzá a plébános.
Mit tartalmaz a komplett felújítás? Először a hőszivattyút üzemelték be, majd 64 napelemet helyeztek el a tetőzeten. Menet közben derült ki, hogy a garázstető nem bírja el a napelemeket, ezért azt is ki kellett cserélni. A munkálatok során a garázstető felújítása 5 millió forintos költséget jelentett, emellett több további kiegészítő feladatot is elvégeztek. Ezek finanszírozását az egyházközség saját forrásból vállalta, így a pluszmunkák összértéke összesen mintegy 15 millió forintot tett ki. A külső-belső nyílászárócserével együtt redőny került valamennyi ablakra, miközben folyamatosan dolgoztak a villanyszerelők. A kőművesmunka után megkezdődhetett a festés. Radó Tamás nagyon elégedett a szakemberek hozzáállásával, mert elmondása szerint végig tiszta, precíz munkát végeztek.
A Szent Anna Plébánia rendben van, de a többi épület rendbetételén is gondolkodni kell, tehát nem állunk le – fogalmazott a plébános, aki elmondta, hogy 2026-ban szeretnék korszerűsíteni Kapuváron a fő téri templom fűtésrendszerét, illetve fel kellene újítani a padokat is.
Kapuváron négy templom tartozik a Szent Anna Plébániához: a Szent Anna-templom, a Kapuvár-gartai Szent Sebestyén-templom, az Assisi Szent Ferenc-templom, valamint a Kapuvár-házhelyi Sarlósboldogasszony-templom. Emellett innen látják el a környező települések templomait is: a vitnyédi Keresztelő Szent János vértanúsága-templom, az öntésmajori Szent Pál-templom, valamint a tőzeggyármajori Nagyboldogasszony-templom közösségeit. Mindez jól mutatja, hogy a plébánia szolgálata nem egyetlen templomra, hanem egy egész térség lelki életére és közösségeire terjed ki.
Mackókiállítás dr. Molnár Katalin magángyűjteményÉből
Mackó-találkozó címmel rendeztek kiállítást dr. Molnár Katalin magángyűjteményéből. A Kapuvári Rábaközi Művelődési Központban tartott tárlatmegnyitón Horváthné Lendvai Zsuzsanna, az egyetemi docens egykori hallgatója méltatta volt tanárának munkásságát, majd maga az ötletgazda mesélte el, hogy honnan jött a mackó-találkozó gondolata.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.
A Beled határában lezuhant vadászpilótákra emlékeztek
A Magyar Honvédség 47. Pápa Harcászati Repülőezred 36 évvel ezelőtt, Beled térségében tragikus körülmények között elhunyt katonákra emlékeztek.
Mackókiállítás dr. Molnár Katalin magángyűjteményÉből
Mackó-találkozó címmel rendeztek kiállítást dr. Molnár Katalin magángyűjteményéből. A Kapuvári Rábaközi Művelődési Központban tartott tárlatmegnyitón Horváthné Lendvai Zsuzsanna, az egyetemi docens egykori hallgatója méltatta volt tanárának munkásságát, majd maga az ötletgazda mesélte el, hogy honnan jött a mackó-találkozó gondolata.
Beleden második éve a helyi zeneiskolásokkal közösen tartják meg a magyar kultúra napi ünnepséget
Az irodalom és a zene nyelvén ünnepelték Beleden a magyar kultúra napját. A település zenei kultúrkincséből a Napsugár Művészeti Iskola növendékei adtak ízelítőt.
„A Himnusz üzenete” - Előadás a magyar nemzeti imádságunk szellemi és kulturális jelentőségéről
A magyar kultúra napja alkalmából dr. Cs. Varga István „A Himnusz üzenete” címmel tartott előadást a kapuvári városháza dísztermében.