Mindennapok hősei az idősgondozásban

Lassan óvodáskorba lép a negyven férőhelyes, teljes kapacitással működő Kapuvári Bentlakásos Idősek Otthona, amely az ország többi, idősek gondozásával foglalkozó intézményéhez hasonló gondokkal küzd. Mivel jóval többen szeretnék igénybe venni a szolgáltatásaikat, meglehetősen hosszú a várólista.

Magyarországon 1999 óta ünnepeljük a Szociális Munka Napját. A Kapuvári Bentlakásos Idősek Otthonában tartott rendezvénnyel a szervezők célja az volt, hogy kifejezzék nagyrabecsülésüket és hálájukat azon kollégáik és technikai dolgozóik felé, akik részt vesznek a mindennapi gondoskodásban, a szociális segítségnyújtásban. Legyen számukra ez egy olyan nap, amely kiemelkedik a többi közül – amikor megállhatnak egy pillanatra, és megköszönhetik nekik azt az odaadó munkát, emberséget, amit maga a szociális munka jelent.
Az idősotthon fenntartója, Kapuvár Város Önkormányzata szintén úgy gondolja, hogy a szociális munka kiemelten fontos az itt élők számára. Kériné Kuti Éva szerint munkatársaival sok mindent elértek az intézmény indulása óta, ezért van mit ünnepelniük. – Hálásak vagyunk kollégáinknak a sok-sok emberi gondoskodásért, amellyel nap mint nap segítik idős ellátottjainkat. Az önkormányzattal közösen szerettünk volna egyfajta visszajelzést adni számukra, hogy érezzék, milyen kiemelt feladatot látnak el.
A szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítsék az időseket. Kapuvárról és Kapuvár térségéből érkezett idős ellátottaknak napi 24 órás gondozásra és ápolásra van szükségük. A bentlakásos intézménybe való bekerülést jogszabályi háttér szabályozza, ezenkívül minden esetben „gondozási szükségletvizsgálatot” végeznek, tehát személyre szólóan tekintik át az idős emberek gondozási igényeit. Nagyon széles az ellátottak körének spektruma, ami azt jelenti, hogy a mozgásukban korlátozottaktól kezdve a demenciával küzdő személyekig mindenkinek biztosítják a szolgáltatásokat.

Az idősgondozás a szociális munka olyan specifikus ágazata, amely nehéz, embert próbáló feladat. Nem könnyű ellátni, ezért ezt a hivatást főleg azoknak ajánlják, akik képesek elfogadni a tényt: az emberi élet egy nagy körforgás. A hétköznapok megpróbáltatásai és az elmúlás lelkileg és fizikailag egyaránt megviselik a szakmában dolgozó kollégákat – jegyezte meg az intézmény vezetője, majd hozzátette: az időseknek abban nyújtanak segítséget, hogy emberhez méltó módon éljenek.
A jobaházi Preiner Csaba Gyuláné 1985-ben szerezte meg egészségügyi végzettségét, majd a Csornai Margit Kórház sebészeti osztályán kezdett el dolgozni. 1999 márciusában helyezkedett el a Jobaházi Idősek Otthonában, ahonnan 2023 áprilisában jött át a kapuvári idősek otthonába.

– A nyitás óta itt vagyok, és örülök, hogy megkaptam ezt az állást, mert nagyon szeretem a munkámat. Szeretek az idős embereken segíteni, de ezt csak szívvel-lélekkel lehet csinálni – mondta, majd elárulta, hogy édesanyja is ezt a pályát választotta annak idején. Tőle tanulta meg, hogy az időseken mindig segíteni kell, sőt, már a lánya is ebben a hivatásban találta meg a kiteljesedést. Az sem lehetetlen, hogy később lányunokája is a nyomdokaikba lép.

A vezetőápoló-helyettes négy évtizedes, kimagasló szakmai tevékenysége elismeréséül idén októberben a Belügyminisztériumban Miniszteri Elismerő Oklevélben részesült. A díjazott úgy érzi, ennél nagyobb dicsőségben már nem is lehet része. A nyugdíj mellett négy órában dolgozó asszonyt a gondozottaktól kapott szeretet motiválja nap mint nap. – Talán sokszor jobban megbíznak bennem, mint egy családtagban. Bármi problémájuk van, elmondják nekem. Ameddig az egészségem engedi, szeretném folytatni – fogalmazott.

Preiner Csaba Gyuláné a részmunkaidős foglalkoztatás mellett fiának is tud segíteni a két unoka nevelésében. Férje mindenben támogatja, és azt is megérti, ha néha később ér haza, mert nem tudja otthagyni az időseket. – Ők legyenek rendben, és akkor az ember nyugodtan megy el. (Fotók: Facebook - Kapuvári Bentlakásos Idősek Otthona)