Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Megtartották a Gartai Muskétás Egység toborzóját

Hazánkból terjedt el a hungarikumnak is kikiáltott huszár harcmodor, ezért a külföldi ezredeknél a magyar nótát, és bizony az itthoni ízes káromkodást is megtanulták a katonák. Az ennél magasztosabb célra törő gartai legények várják a jelentkezőket.

Rendkívüli eseményre várta az érdeklődőket nemrégiben a Gartáért Alapítvány: Megtartották a Gartai Muskétás Egység toborzóját, remélve, hogy mind több fiatal csatlakozik a Rábaközből a hatfős csoporthoz és törekvéseikhez. Dr. Pintér Gábor kuratóriumi elnök az alapítvány régi ötletét valósította meg a térség történelmi hagyományainak felelevenítésével. A valamikori kapuvári várhoz tartozó muskétások „reinkarnációi” valamilyen jeles kapuvári esemény kapcsán szeretnének nyilvánosan színre lépni.
– Elmondhatjuk, hogy Garta is katonai település volt, hiszen a muskétásokból és a Szent Katalin utca környékén letelepedett családjaik magvából alakult ki a mostani városrész népessége – fogalmazott dr. Pintér Gábor.
Áder Attila a Nádasdy család birtokában lévő kapuvári várról beszélt, ahol a török időkben száz-százötven fős védősereg állomásozott. A Gartai Muskétás Egység tagja leendő társaival minél több eseményen szeretne részt venni, melyen hozzá hasonló érdeklődésű személyekkel találkozhat. Tudomása szerint Kőszegen, Sárváron is működik az övékéhez hasonló csoport, de Szombathelyen is rendeznek hagyományőrző fesztiválokat.
Tóth Tihamér, a magyar vitézek, huszárok életével foglalkozó „Vértes” Történelmi Hagyományőrző Ifjúsági Egyesület tagja a szablyavívás alapjaiba avatta be a vállalkozó kedvű kapuvári harcosokat. A fiatalember nyerges–szíjgyártó civil munkája sem esik messze a megidézett katonai hivatástól, mert hagyományőrző felszerelések készítésével foglalatoskodik. A rábaközi muskétások ruhája már készül, a csizmát pedig a 2007-ben alakult Vértes Egyesület elnöke hozta el nekik. A harminc állandó gyerek, és tizenöt felnőtt taggal, valamint húsz főnyi apródcsapattal rendelkező „Vértes” egyesületnél vívást és íjászatot tanítanak, s megkedveltetik a fiatalokkal a történelmet. A mozgalomhoz csatlakozott tanulók felelősségteljsebben viselkednek az élet minden területén.
Riportalanyunk bemutatta a rajta látható tipikus téli huszárviseletet: szűk huszárcsizma, lovaglónadrág, közepes hosszúságú zsinóros dolmány (manapság leginkább dzsekinek vagy zakónak lehetne titulálni), rajta rövid ujjú, prémmel bélelt mente. Utóbbi ruhadarabot nyaranta nyakba akasztva, hátukra dobva is cipelték, hiszen ez volt a takaró, az ágy, a kabát.
Ma a szablyavívást iskolai keretek közt nem lehet elsajátítani, ezért egymás közt gyakorolják, és tapasztalataikat továbbadják. A török időben szinte ugyanígy történt a magyar katonák kiképzése. A szablya bizonyos értelemben „humánus” fegyvernek számított, mert a csata közben észre sem vehető sok apró vágástól lassan vérzett el az áldozat. A gyaloghasználatos muskéta viszont hanghatása miatt nagyobb lélektani hatást fejtett ki, mint amilyen célzóképessége volt, hiszen a több percen át tölthető, bonyolult használatú fegyverrel sokszor mellélőttek. Jóval később, az 1700-as években feljegyezték a következő érdekes statisztikát: minden 3600-adik lövésre jutott a porosz seregnek egyetlen vérző találat.
A huszárság születésének időszakában a hajdú nem volt feltétlen elfogadott foglalkozás, mert az élet nehézségei gyakran embertelenné tették őket. A magyar hajdúk (gyalogos, puskás katonák) és huszárok Európa-szerte keresettek voltak kitartásuk, keménységük miatt. Ha Tóth Tihamér mostani öltözetében megjelenne a török korban, szinte észrevétlenül elvegyülhetne a tömegben.
– Elindult valami – mondta Pintér Gábor. A kapuvári muskétások a későbbiekben a várhoz kötődő hagyományőrző fesztivált rendeznének. A rábaközi lovasbandériumhoz csatlakozva, a kulturális és egyházi rendezvényeken akár díszőrséget álló, fakarddal is küzdő gartai muskétások hosszabb távú terveik közt apródiskola létesítése is szerepel.

Beküldés dátuma: 2015. 02. 03.

Kapcsolódó hírek

  • Garta névemlékművet avattak a templom védőszentje, Szent Katalin búcsúnapján

    Idén hármas évfordulót ünnepelnek Kapuváron: 360 éve alapították Gartát, 100 esztendővel ezelőtt egyesült a két önálló község Kapuvár és Garta; ezenkívül 15 éve hozták létre a Gartáért Alapítványt, ezért a Garta névemlékmű átadására szintén jeles napon, mégpedig a gartai templom védőszentjének ünnepnapján került sor.

További hírek

  • Garta névemlékművet avattak a templom védőszentje, Szent Katalin búcsúnapján

    Idén hármas évfordulót ünnepelnek Kapuváron: 360 éve alapították Gartát, 100 esztendővel ezelőtt egyesült a két önálló község Kapuvár és Garta; ezenkívül 15 éve hozták létre a Gartáért Alapítványt, ezért a Garta névemlékmű átadására szintén jeles napon, mégpedig a gartai templom védőszentjének ünnepnapján került sor.

  • Idősek napja Beleden

    A türelem, a kitartás és a hit átsegíti az embereket a nehézségeken – mondta Major Jenő a beledi idősek napi rendezvényen.

  • Berg50 - jubileumi rendezvénysorozat Kapuváron

    Jó emlékezést, jó erőgyűjtést kívánt a kapuvári Berg iskola közösségének Hámori György polgármester abból az alkalomból, hogy 140 éve indult a szakmai képzés a városban, továbbá 50 éve adták át az intézmény épületét és 20 tanévvel ezelőtt vette fel az iskola mai nevét.

  • Egyházközségi bál Csornán

    Kézfogással és rövid köszöntővel üdvözölték egymást a Csornai Jézus Szíve Plébánia idei családi báljának résztvevői.

  • Beled apraja-nagyja részt vett az idei Márton-napon

    A szervezők alaposan felkészültek a 2023-ban megrendezett beledi Márton-napi mulatságra. Rácz Árpádné intézményvezető megköszönte a Beledi Egyesített Szociális Központ munkatársainak és a segítőiknek a rengeteg ötletet, valamint a rendezvény színvonalas lebonyolítását.

Hirdetés
DANUBIUS play