Megszállott vállalkozó és rengeteg tőke kellene a kapuvári húsgyár felélesztéséhez

 Az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodnának a kapuvári húsgyár újraindításáért dolgozó helyiek, ezért minden segítő szándéknak örülnek. Mi az oka, hogy mégsem tartják megvalósíthatónak a szociális szövetkezeti formában történő üzemeltetést? Televíziós felvételünkből minden kiderül.

Bocskay József televízió stúdiónkban nemrég a szociális szövetkezeti forma általa vélt előnyeiről beszélt, melyeket szerinte a kapuvári húsgyár újraindítására is fel lehetne használni. A válságmenedzser Kapuváron a gazdáknak is kifejtette a témával kapcsolatos észrevételeit, amely viszont több szempontból is aggályos.
Pászli Tibor évtizedeket töltött a kapuvári húsgyárban, ezért megalapozott véleményt formált a Jobbik által térségünkbe invitált szakértő javaslatáról. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja azt nem állítja, hogy a tanácsadó által felvázolt válságmenedzselési javaslat teljesen haszontalan, mert annak számos pontja jóval korábban megfogalmazódott a kapuváriak fejében.

A szakszervezeti vezető nem tudja elképzelni, hogy miként lehetne működtetni a Kapuváron bevált, jóideig piacképes technológiát a sok apró szövetkezet révén.
Pászli Tibor újból hangsúlyozta: Ha csak ötlet szintjén hallanak olyan megoldásról, melyből kézzel fogható eredmény születik, már akkor is szívesen megfontolják, de szerinte az indítványt a többi gazda sem tartja kivitelezhetőnek. A húsgyártás nagy higiéniát és odafigyelést igénylő folyamatát komoly európai uniós előírások szabályozzák, ezért elképzelni sem tudják, hogy milyen logisztika biztosítaná a készáru nemzetközi piacra jutását úgy, hogy a részfeladatokat külön-külön szövetkezetekre bíznák. Pászli Tibor azt is elfogadható érvnek tartja, hogy a cég esetleges újraélesztésekor nem lehetne mindjárt csúcsra járatni a termékgyártást, de a gyár mérete további problémákat vet fel, hiszen nem négy-öt vágóállat feldolgozására tervezték a kapacitását. Amikor rendben mentek a dolgok, a hús zrt.-nél  naponta átlagosan 1200, de olyan is előfordult, hogy 1800 disznót  dolgoztak fel. Ez a mennyiség kedvezett a fajlagos energiaköltség szinten tartásának is. A termék piacon való megjelenésének alapfeltétele a zárt rendszerű feldolgozás, tehát a „szántóföldtől az asztalig” egyfajta kötött rendben halad az áru, s ebben a folyamatban előfeltétel a különálló   egységek közötti  megfelelő kommunikáció.

Változnak az idők, és változnak a történetek, ezért előfordul, hogy a húsipari szférában több évtizedett eltöltött szakemberek is meglepődnek.
A kapuváriak igyekeznek folyamatos képet kapni a húsipar hazai és nemzetközi helyzetéről. Nemrég Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke tartott az aktuális trendek alakulásáról kimerítő tájékoztatót a rábaközieknek. A Csányi Sándor vezette Pick-csoport beruházása a kapuváriak értelmezése szerint a következő lenne: Tömeges alapanyag-ellátás mellett stabil sertéstenyésztést terveznek, a vágást viszont hazánkban csak két helyen végeznék el. A  félsertés és a darabolt húsáru hagyományos feldolgozásával és elszállításával ellenben sokan foglalkozhatnának. Ha a kapuváriak megfelelő befektetőt találnának, újra indulhatna a ma is jól csengő nevű helyi termékek gyártása – mondta Pászli Tibor. Hozzátette: Mivel hazánkban a politika teremti meg a gazdaságot, szent meggyőződése, hogy Kapuvárnak múltjával és jelenével egyaránt helye van a magyar húsfeldogozásban. Utóbbi hibáját nem az okozta, hogy a hentesek lassúak,  hanem az elmúlt tizenöt évben elmaradtak a beruházások.
A szakszervezeti alelnök szerint régen vége annak a világnak, amikor csak a humán erőforráson múlt az előrelépés, mert a gépészet felfuttatása nélkül nem lehet hatékonyságot várni.
A fejlesztés további záloga a logisztika újraszervezése, tehát ezen a ponton még egyet is értenének Bocskay Józseffel, aki szintén megszüntetné a szállítási folyamatban lévő felesleges köröket, de a kapuvárik úgy gondolják, hogy megfelelő tőke nélkül, csupán szövetkezeti szerveződéssel nem lehet elindítani a termelést.

A magyar gabonával táplált élőállat helyben történő feldolgozása lenne az ideális. Aki így gondolkodik, annak van helye a piacon, ezért a kapuváriak nem nyugodnak bele a mostani helyzetbe.
Pászli Tibor, mint a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének egyik korelnöke továbbra is részt vesz a nemzetközi egyeztetéseken, és keresi a lehetőséget a szélnek eresztett négyszáz dolgozó munkahelyének megteremtésére.
– A letisztított félsertés feldolgozását mi is gyönyörűen el tudnánk végezni, és visszatérnének a piacképes kapuvári termékek – fogalmazott a húsipari szakember, aki főleg azt sajnálja, hogy a magyar áru kiszorult az üzletek polcairól, mert helyette német, lengyel és dán termékeket látni.