Lehet, hogy különböző okból, de mindenkinek nagy élményt jelentett a Torockói-hegységen való átkelés, mert a könnyű séta bizony nem minden szakaszon volt olyan fesztelen: óvatosan kellett haladni az ég fele törő hegygerincet követve. A szakirodalom a hasadék megmászását csak alpinistáknak ajánlja, de a patak völgyében vezető ösvényen is körültekintően kell átkelni, s nemcsak a csodás látvány miatt. A mészkő-hasadék egyik oldaláról a másikra több imbolygó függőhíd vezetett át, és a meredek sziklafalak kiemelkedései és mélyedései közt haladóknak igencsak a lábuk elé kellett nézni, nehogy félrelépjenek. A turistákat lenyűgözte a vulkáni és üledékes eredetű kőzet, melyre itt-ott  mészkő rakódott le. A figyelmesebbek kisebb barlangok bejáratát fedezték fel, melyek a hegy gyomrában összefüggő üregeket képeznek. Mint minden túrának, jutalom a vége: a csapat végigérve a hasadékon, lepihenhetett a kivezető lankás, növényvilágban gazdag domboldalon. 
A Natura 2000 természetvédelmi terület részévé nyilvánított a 140 hektáron elterülő Tordai-sóbányában sosem használtak robbanószerkezetet, az aknákat teljes egészében emberi kéz művelte meg. 1932-ben végleg leállították a munkálatokat, és a térséget turistaparadicsommá alakították át. 2008-ban 6 millió eurós pályázati pénzből felújították a bányát. A Rudolf-tárnában panorámaliftet, minigolf- és bowlingpályát alakítottak ki, a koncerteknek helyet adó, kiváló akusztikájú amfiteátruma pedig 180 férőhelyes. Ezen kívül itt található a világ legmélyebben fekvő óriáskereke. A Mária Terézia-bányában 112 méter mélyen helyezkedik el a csónakázásra alkalmas sós tó. A harmadik egységet turisták nem látogathatják, mert a légúti betegségben szenvedők kezelésére használják. A busszal tovább haladva a marosvásárhelyi kultúrpalotát, református templomot, vártemplomot és a Bolyai Farkas líceumot Tollas Gábor, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja mutatta be a látogatóknak.
A kirándulók a harmadik napon a nagyszebeni Brucheuthal múzeum után Segesvárra vették az irányt, ahol újabb „megpróbáltatások” elé néztek, mert a település felsővárosi részét csak gyalogosan lehet megközelíteni, így elég sok lépcsőt kellett megmászni. Középkori hangulatot árasztó utcákon át jutottak el a város jelképének számító, 64 méter magas  óratoronyhoz, melynek tetején tizenkét alakzat látható. Innentől az idegenvezetői feladatokat Tompáné Balogh Mária, Beled polgármestere vette át. Elhangzott, hogy a figurák érdekessége, hogy óránként körbeforognak. A toronyban 1556-ig működött a város tanács, ahol várostörténeti múzeumot rendeztek be. A barokk stílusú felső rész valamivel később készült, amit majolika cserepekkel fedték be. Az óramű 1676-os tűzvésznek esett áldozatul, de a következő évben már helyre is állították. A torony mögötti tér a vár legrégibb része, ahol a 13. századi templom a mai napig megcsodálható.
A csoport Fehéregyházán, a Petőfiről elnevezett múzeumnál állt meg. A múzeum kertjében a honvédek emlékműve mellett a segesvári csatában elesett Petőfi, valamint Bem szobra látható. A múzeumkertben emléket állítottak a Petőfi-verseket fordító román költőknek is. A turisták megkoszorúzták a névtelen hősök emlékművét, majd elénekelték a magyar és az erdélyi himnuszt. Molnár Sándor, Vásárosfalu polgármestere megindító sorokat írt a múzeum vendégkönyvébe,  mely szerint a hely méltó Petőfi és a szabadságharcban elesett hősök emlékére.  A többnapos túraútvonal másik nevezetes zarándokhelye Tamási Áron halálának hetvenedik évfordulója alkalmából készült síremlék volt, de előtte a busszal érintették a bözöndújfalui elárasztott települést. A vasárnapi fakultatív program után a Rábaközből érkezett vendégeket búcsúvacsora és kötetlen beszélgetés várta a barátokkal, melyről a következő írásban számolunk be.
		Beküldés dátuma: -0001. 11. 30.
	 
- 
	 Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmábólCsorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről. 
- 
	 1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron 1956-os ünnepi megemlékezés KapuváronA szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban. 
- 
	 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek BeledenTisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el. 
- 
	 A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg  a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg  a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programjátAz Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon. 
- 
	 Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda KapuváronKözel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.