A Portfolio Csoport 2024 végén tizedik alkalommal osztotta ki a – kilenc kategóriában meghirdetett – rangos agrárdíjakat az ágazat legjelentősebb rendezvényén, a kétnapos Agrárszektor 2024 Konferencián. Tavaly a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. nyerte el a Fenntartható mezőgazdaságért díjat.
– Ez nagyon nagy elismerés. Főleg azért, mert mi komolyan gondoljuk a fenntarthatóságot az agráriumban. Sok olyan technológiát, technikát vezettünk be a szántóföldi növénytermesztésben, amivel megkötjük a szenet a talajban. Ez a legfontosabb karbonmegkötési lehetőség, amit mi auditáltattunk az akkreditációval rendelkező szervezettel, az Agreena csoporttal – fogalmazott Bóna Szabolcs. A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója kitért arra, hogy a növénytermesztés mellett alapvetően állattartással foglalkoznak. Ma már mindenki tudja, hogy kérődző állatok, különösen a tejelő szarvasmarhák jelentős szén-dioxid- és metán-kibocsátók. Utóbbiaknak ráadásul sokkal nagyobb a karbonlábnyoma is. A mezőgazdasági zrt. a karbonsemlegességet tűzte ki célul, melynek érdekében rendkívül sokat tettek az állattartás terén is.
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett végzi a tevékenységét. Egyszerű példával élve: 1 kilogramm hús vagy 1 liter tej előállítása nagyságrendekkel alacsonyabb ökológiai lábnyomot jelentsen a világnak.
Hogy éri el mindezt a rábapordányi cég? A hatékonyságnöveléssel, vagyis racionális anyagfelhasználással úgy, hogy minél kevesebb fosszilis energiára legyen szükség – érvelt a szakember.
Bár néhányan megkérdőjelezik a klímaváltozás jelenségét, de Bóna Szabolcs szerint attól ez még nagyon is valós dolog; így inkább az a vita tárgya, hogy mennyire befolyásolja az emberi tevékenység, avagy esetleg természetes folyamat eredménye. – Nekem meggyőződésem, hogy az embernek ebben része van, és pont ezért is feladatunk és felelősségünk, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot, minél kisebb változást eredményezzen az általunk végzett tevékenység.
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nél a sertés jelenti a fő irányvonalat: 950 kocát tartanak és évente 30 -32 ezer malac születik, melyből 22 - 24 ezret felhizlalnak végsúlyig, majd vágósertésként értékesítik. A kettő között különbözetet 25 kilogrammos malacként adják el a piacon. Egy-másfél év múlva szeretnének átállni a tenyészállatok előállítására és értékesítésére.
A magas genetikai színvonalat képviselő Holstein-fríz tejelő szarvasmarhák állományát 550 - 600 tehén adja. A termelési hozam a következő: Egy-egy naponta fejt állatra vetítve átlag 40 - 45 kilogramm között van.
Ki végzi el a munkát? A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nél 85 - 95 személyt foglalkoztatnak, melynek egy része idénymunkás, hiszen a nyári betakarítási időszakban több emberre van szükség, tehát az állandó létszám 85 főt jelent.
Beküldés dátuma: 2025. 04. 01.
2026. január 5-étől új helyettes házi- és gyermekorvos látja el a betegeket Beleden
A magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája a betöltetlen házi, illetve gyermekorvosi praxisok pótlása.
Borsodiné Szabó Judit zenei pályafutásának elismerése a „Kapuvár Városáért Emlékérem”
Borsodiné Szabó Judittal folytatjuk a „Kapuvár Városáért Emlékérem” kitüntetéssel nemrég elismert testvérpár bemutatását, akiket a családi köteléken kívül a zene szeretete és annak magas szintű művelése kapcsol össze a mindennapokban.
„Kapuvár Városáért Emlékérem”-mel ismerték el Brandné Szabó Ildikó zenei munkásságát
„Kapuvár Városáért Emlékérem”-mel ismerték el a közelmúltban egy kapuvári testvérpár kimagasló szakmai munkáját.
Egész életünk egy nagy advent, hiszen folyamatosan várakozunk valakire vagy valamire
Ezen a hétvégén gyújtjuk meg az adventi koszorú második gyertyáját. Az ünnepek előtti várakozásról, az átélhető öröm perceiről Henczel Szabolcs beledi plébános beszél a Rábaközi Médiacentrum nézőinek.
Nagyon szép 2026-os év elé néz a csornai Kossuth Iskola, ahol hamarosan új tanműhely épül
2025. november 12-én ünnepélyes keretek között helyezték el a Soproni Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Szakképző Iskolájának új tanműhelyének alapkövét.