– A múlt felidézésekor mindig elkap a sírás egy kicsit – mondta Sebestyén Katalin, a 40 éves jubileumát ünneplő bogyoszlói Rábaköz Néptáncegyesület alapítója. A táncosokat rengeteg közös élmény köti össze, az egykori fellépések, kirándulások, találkozók. Volt miről emlékezniük.
– Negyven évvel ezelőtt a bogyoszlói fiatalság nagy fába vágta a fejszéjét. Lelkesedésük, tenniakarásuk meghozta az eredményt. Az ifjúsági klub vezetője akkoriban Sebestyén Katalin volt, mindannyiunk Kati anyja, aki kapcsolatait felhasználva, idejét és energiáját nem sajnálva szervezte meg a csapat életét. Sok-sok értékkel gyarapodtunk a táncos évek alatt – mondta köszöntőjében Póczik Zoltán, a Rábaköz Néptáncegyesület művészeti vezetője.
– Ahova hívtak bennünket, mindenhol ott voltunk: a környező településeken, a csornai rendezvényeken – kezdte a visszaemlékezést Sebestyén Katalin. Pedig nem volt ám könnyű dolgunk ilyen nagyok mellett, mint Szil, Szany, Kapuvár, Csorna. Aztán mégis csak helyt álltunk, és eljutottunk az „Arany” fokozatig. Ha jól emlékszem, 25 A4-es méretű napló őrzi a 40 évünket: képeslapok, meghívók, fotók, köszöntők, minden, amit el tudtok képzelni. Az albumokat a bogyoszlói községi könyvtár őrzi meg az utókornak. Egyszerűség és közvetlenség jellemezte a táncosok egymáshoz fűződő kapcsolatát, s nem egy, nem kettő házasság köttetett a tagok között az évtizedek alatt.
Sebestyén Katalin elégedett az utódját illetően: Póczik Zoltán nemcsak szervezi a csapat életét, de szakmailag is a helyén van, mert aktív tagja a tánccsoportnak. Ennél sokkal nagyobb gond a hatszáz lelkes faluban a táncosok utánpótlása. Az alapító arra kérte a régieket, hogy segítsenek a toborzásban, és vonják be a helyi szülőket és gyermekeiket a táncos mozgalomba, mert nem szabad veszni hagyni az eddigi eredményeket.
– Köszönöm, hogy a falu szeretett engem, meg még talán most is szeret. Nagyon köszönöm, hogy elfogadtatok vezetőnek, és rám bíztátok a gyerekeiteket – mondta Sebestyén Katalin, aki élete nagy ajándékának tekintené, ha a bogyoszlóiak felkeresnék kapuvári otthonában.
Varga Imre, Bogyoszló polgármestere mindig arra vágyott, hogy a tánccsoporthoz tartozzon, hogy velük együtt élje át a felejthetetlen élményeket. Az alaplépéseket megismerte, de a középiskola elszólította a településről, így csak nyaranta vehetett részt a próbákon.
– Én úgy tartom, a tánc az élet teljessége. Nemcsak meghatározott, jól koreografált lépések sokasága, magával sodró zene, hanem maga az élet. Aki táncol, az a kegyelmet, ügyességet, közösséghez tartozást is megtanulja – hangzott a polgármesteri köszöntő.
Gyopáros Alpár megtiszteltetésnek tekintette, hogy beállhatott a köszöntők sorába.
– Elismerés illeti a 40 évvel ezelőtti alapítókat és az egyesület létrehozóit – mondta. A táncosok szülei, nagyszülei mind hozzájárultak ahhoz, hogy a bogyoszlói néptánckincs a mai napig fennmaradt. Napjaink fiatal táncosai is mind sokat tettek azért, hogy a néptánc Bogyoszló „motívuma”.
A 40 éves jubileumi gálaműsoron a Tulipánt Népzenei Együttes kísérte a táncosokat.
Márton-napi vigasság a beledi tornacsarnokban
Idén is lelkesen készültek a szervezők a Márton-napi sokadalomra, amelyet a szokásos helyszínen, a beledi tornacsarnokban tartottak meg.
Kapuvár új jegyzője szakmailag felkészülten néz szembe a rá váró feladatokkal
A jegyzőnek szinte mindenhez értenie kell – foglalta össze tömören Pintér Róbert, hogy miből áll a munkája.
Kapuvár aljegyzője magas szintű szakmai felkészültséggel látja el feladatait
A polgármesteri hivatal vezetője a jegyző, de milyen feladatai vannak az aljegyzőnek? Dr. Cserpes Gyöngyi elsődleges célja a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkájának támogatása.
A fáról szinte azonnal a vásárlók kosaraiba kerül az alma
Közel tíz éve indult a Fidesz–KDNP helyi szervezete, valamint a Hanság–Fertőmenti Szövetkezet kezdeményezése: tél közeledtével a piaci árnál jóval kedvezőbb áron kínálják a magyarok közkedvelt gyümölcsét, az almát.
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.