A kapuvári szódás története

A szóda- és a szikvíz között nincs tartalmi különbség, talán csak a kifejezés formája más - jegyezte meg Lengyel László. A szikes talajban nagyobb arányban fordul elő szénsav.  A szik savanyú ízt jelez, melyet a buborékok kölcsönöznek a víznek. A bor - Jedlik Ányos által felfedezett - szódával hígítva eredményezi a fröccsöt, amit a régi történet szerint Vörösmarty Mihály illetett először e  névvel. Beszélgetőtársunk levéltári adatokra hagyatkozva mondta: a frissítő folyadékot a bencés szerzetesek fogyasztották először.
Az egyik családi beszélgetés alkalmával került szóba a ‘80-as évek végén, hogy milyen jó üzlet volt hajdanán a szódavízgyártás, mígnem valamelyikük azt mondta: Csináljunk szódaüzemet! - Amint a helyzet mutatja, még most is, tehát 22 éve készítjük a szódavizet, hol nagyobb, hol kisebb sikerrel - jegyezte meg Lengyel László. Eleinte nagyon ment az üzlet, de miután kereskedelmi forgalomba kerültek az ásványvizek, jelentősen visszaesett a forgalom. A vállalkozó lánya más területen próbálgatja tehetségét, de a fiú - aki történetesen épp a nagy feltaláló nevét viselő, győri Jedlik Ányos-iskolában tanul -, mutat némi érdeklődést a szódavízgyártás iránt. Amíg ennyire kelendőek az ásványisóval dúsított palackos vizek, addig nem számítanak nagyobb szikvízfogyasztásra, de aki igazi szódát akar inni, az náluk vásárol. A Hanság szódavíz garantált minőséget jelent, ráadásul házhoz is szállítják. - Aki jó fröccsöt akar inni, az nem ásványvízzel, hanem szódával készíti el - mondta a vállalkozó. Lengyel Lászlónak a világon az egyik legszebb hang, amikor a szifonfej lenyomására buborékok szabadulnak ki az üvegből, és egymást lökdösve, ide-oda pattogva, sercegő pezsgéssel hullanak alá az áttetsző pohárba. Váljék mindenki egészségére!