Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

“Üde színfolt az ember életében, ha szép ünnepen vehet részt”

Kameránkkal elvegyültünk az ünneplő közösségben. Kovács Gábor és fia nem bízták a véletlenre, mert a melletük lévő és egyben árnyat adó fa törzsére kitűzött papírlapon adták tudtára az arra járóknak, ők bizony disznópörköltet kevergetnek, s aki kér, kap belőle. Ottjártunkkor készétel volt, de ebédelő vendég nem, mert korán reggel, hét óra táján kezdték a főzést, és a látogatók még nem éheztek meg. A szakács nem sajnálta az alapanyagokat, s mint mondta, ami a pörköltbe jár, azt mind belerakta, ezért gondolta, hogy ízleni fog. A két Kovács Gábor eddig csak otthoni környezetben próbálkozott az ételkészítéssel, de a polgármester rábeszélésére idén a falunapra is kimerészkedtek bográcsukkal. A kóstolókat nem vártuk meg, mert az idő véges, ezért riporterünk újabb beszélgetőpartner után nézett. Balogh Béla szakavatott kézzel forgatta a szarvaspörköltnek valót, s mint mondta, semmi extrára nem kell gondolni: a húst a csontjával együtt kell főzni, amihez hozzájön a pörköltalap, valamint a fűszerek. Javasolt kettő-négy órán át, és a megfelelő állag eléréséig fortyogtatni a főzetet. - Szarvasból rossz pörköltet készíteni nagyon nehéz,  s mellé burgonya vagy kenyér, a pikáns ízhez pedig száraz vörösbor dukál - szólt a megállapítás.
Úgy tűnik, még mindig izgalmas játék a gyerekeknek, amikor letakart szemmel, csupán a tapintásra alapozva kell felismerniük az apróbb tárgyakat, mert Szabados Zoltán irányításával buzgón találgatták a kezük ügyébe került dolgok eredetét. Dani Júlia az akadályverseny állásáról tájékoztatta televíziónkat. A második állomáson kézügyességet és türelmet igénylő feladat volt a lufiborotválás, de szinte minden gyereknek sikerült, így egyben maradtak a léggömbök. Herczeg Jánosné a vízhordókat ellenőrizte, s azt kiáltották ki győztesnek, aki két perc alatt a legtöbb folyadékot cipelte magával. No de itt jön a furfang, mert nem demizsonszám kell a műveletet elképzelni, hanem evőkanállal a kezükben futkároztak oda-vissza a vízhordó legények, így a mérték is milliliterben értendő.
Bothné Holczinger Rita az akadálypáját teljesítő gyerekek teljesítményét pontozta. Ez a feladat sem volt sokkal egyszerűbb, mert a versenyzők a combjuk közé szorított labdával ugráltak végig a zsámolyok között. Ezek után garantáltan és gyorsan eltűnt a lekváros, a nutellás és a túrós palacsinta az örökmozgó kicsik bendőjében, a még ennél is apróbbak pedig átmenetileg beérték a cumival. Egyik kisfiú cintányérját csattogtatva szolgáltatta a ritmust az előtte álldogáló lányoknak, akik a nagy nyári hőségben úgy próbáltak lehűlni, hogy a Télapóról énekeltek. Néhány métert arrébb sétálva láttuk azt a simléderes sapkába öltözött négy év körüli emberpalántát, aki a csocsóval próbálkozott, de addig magára hagytuk, míg nem tisztázta magában, hogy a zöld vagy a vörös mezes focistáknak drukkol. Félreeső, biztonságos helyen célbalövős játékot játszottak a nagyobbak, a felnőttek egy része pedig pohárral a kezében a sátor alatt üldögélve és a frissítő szellőt várva figyelte az eseményeket.
Cele Józseffel a Nádszál Egyesület Fehértóért elnevezésű csoportról beszélgettünk. A hat éve alakult közösség célja a hagyományok megőrzése, ápolása, a tradicionális szokások életben tartása. A tavalyi rendezvény sikerének közhírré tételéhez televíziónk is nagyban hozzájárult - említette az egyesületi tag -, majd így folytatta: az idén még bővebb programokkal várták az érdeklődőket. Cele József profi szóvivőket meghazudtolva közölte az egész napra tervezett műsorokat. Mint mondta, a település polgármestere szintén alapító tagja az egyesületnek, aminek létszáma évről évre gyarapodó tendenciát mutat. A közös ügy, az elszántság, a rendezvények szervezése összekovácsolja az embereket. A kommentálásra termett, kellemes orgánumával az igényes magyar beszédet megcsillantó úr 1990-ben az erdélyi Szatmárnémetiből települt át családjával Fehértóra, s azóta  háromról öt főnyire sokasodva veszik ki a részüket a falu mindennapjaiból. Örömmel települtek le a községben, hiszen az itteni ember szívélyességével szembesültek. A falunapi rendezvényen való szerepét pedig megtiszteltetésnek vette, mellyel ő is viszonozhat valamennyit a helyeik jóindulatából.




Beküldés dátuma: 2010. 07. 28.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés