Papp Márta Ilona testvérével hajnali két óráig is fent lehettek karácsonykor, mert sokáig bontogatták a meglepetéscsomagokat, ugyanakkor már gyermekként megtanulta, hogy a szeretet ünnepe nemcsak az ajándékozásról szól, hanem az örömszerzésről.
A beledi születésű Papp Márta Ilona élete java részét szülővárosában töltötte. Adventi időszakban még szívesebben gondol vissza gyermekkorára, arra, hogy milyen szeretettel várták a Jézuskát. Az óvodában is szép karácsonyi ünnepségeket rendeztek, az általános iskolában pedig arra készítették fel a diákokat, hogy tiszta lelkülettel készüljenek a Megváltó érkezésére. Kalapból húzták ki annak a tanulónak a nevét, akinek később átadták a saját készítésű ajándékot.
– Ne gondoljunk drága dolgokra, hanem kisebb meglepetésekre, képeslapokra, ragasztott szalagokra és néhány szaloncukorra – mondta.
Az amatőr beledi festő másik kellemes emléke a templomlátogatással kapcsolatos. Egészen kicsi volt, amikor elkísérte szüleit az istentiszteletekre. A lányok és a fiúk verses-dalos műsorral készültek a jeles alkalomra. A gyerekek ruhaneműt, cipőt és mesekönyvet kaptak ajándékba. Márta szíve vágya volt kislány korában egy pólyás baba, amit meg is kapott a Jézuskától egyik karácsonyra.
Az evangélikus közösséghez tartozó családoknál nem tartották a szigorú böjtöt – mesélte Papp Márta Ilona. Édesanyja általában aszalt szilvás levest és mákos tésztát főzött december 24-ére, este pedig sült hús került az asztalra.
– Mivel apukám böllér volt, december ele-jétől megkezdődtek a disznóvágások és mindig kaptunk valahonnan kóstolót, ezért nagyon sok finomságot ettünk ebben az időszakban – tette hozzá. Katolikus vallású unokatestvérei az éjféli mise után látogatták meg őket. A felnőttek beszélgettek, a gyerekek pedig boldogan játszottak egymással. Karácsony első vagy második napján keresztapja családtagjaival találkoztak, ezzel együtt megtartották az István névnapot is, amikor a teljes família jelen volt.
Papp Márta Ilona két gyermeke jelenleg külföldön él és amíg tehette, meglátogatta őket karácsonykor, néhány éve viszont egyedül tölti az ünnepeket.
– Szerencsére az internet segítségével tartjuk a kapcsolatot és az ünnep másnapján jön hozzám valamelyik rokonom, akivel beszélgetünk. Szenteste elmegyek a templomba és utána ugyanúgy meggyújtom a gyertyát, vagyis a ceremónia nem változott. Előveszem a nagymamám hímzett abroszát és kiteszek még egy terítéket – tette hozzá a beledi nyugdíjas, aki reméli, hogy jövőre találkozhat a gyermekeivel.
– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló.
Teljes ágykihasználás mellett működik a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs részlege, ami kisebb várólistát eredményezett.
– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló.
Csorna város önkormányzata Petőfi Sándor emlékművénél tartott ünnepi megemlékezést az 1848/49-es szabadságharc 176.
1848 tavaszi eseményeinek legfontosabb üzenete a mai ember számára: Képesek vagyunk küzdeni nemcsak önmagunk, hanem egész nemzetünk boldogulásáért, boldogságáért.
Mindig keressük meg az adott nap ajándékát, mely átsegíthet bennünket az időskor nehézségein – javasolta Világosné Rozsonits Erika, aki összefoglalta a Rábaközi Televíziónak a Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesületnek tartott „Az időskor boldogsága” című előadását.