Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Vajon még hány ilyen farádihoz hasonló ügy lehet az országban?

Farádon régóta terjed az a különös szóbeszéd, amely szerint ismeretlen személyek három faládát földeltek el az evangélikus temetőben. Az emberi fantázia határtalan, ezért, hogy mi volt a ládák tartalma, arra számtalan feltevés született: dokumentumok, fegyverek, esetleg holttestek stb. Mint a történetből kiderül, utóbbi igazolódott be, pedig a feltárás kezdetén egyáltalán nem bíztak abban, hogy találnak is valamit.
A közszájon forgó történetről eddig nehezen nyilatkoztak az emberek, mert a szemtanúkat annyira megfenyegették, hogy nem mertek beszélni. De a gyanú attól még felmerült: tényleg történtek olyan dolgok, amelyeknek kötelességünk utánajárni – jegyezte meg Szalai Zoltán polgármester. Az információ több embertől származott, de az egyik sírásó unokája kezdte pedzegetni a szörnyű tettet a farádi Németh Sándor nemzetőrnek, és tulajdonképpen így indult el a nyomozás.
Dr. Czapáry-Martincsevics András szerint, mivel a téma szerteágazó, és egyre több gondolatot indít el az emberek fejében, a  kibogozásához óvatosan kell hozzálátni.
A vezérőrnagy előzetesen elmondta: A Magyar Nemzetőrség “Török István” Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének egyik bajtársa figyelt fel a különös történetre, ezért önkéntes nyomozásba kezdett. Kutatása nyomán jutott el ahhoz az azóta Győrbe került sírásóhoz, aki a halálos ágyán beszélt fiának az 1956 novemberében történt farádi eseményről. Az információ ettől kezdve gyorsan terjedt, és eljutott a hír a nemzetőrséghez. A hagyományok ápolására létrehozott, 2004-ben alakult közhasznú társadalmi szervezet elnöke elmondta: az engedélyek beszerzése után megkezdődött a próbafúrás a megjelölt helyen. A negyedik alkalommal egy méteres mélységig ástak le a behatárolt területen, ahonnét elő is került az első láda.  A legfelső fedőléceinek eltávolítása után szembesültek a valósággal: minden valószínűség szerint megkínzott áldozatok tetemeit rejtette magába a sír. A hasra fektetett személy fejsérülései arra engednek következtetni, hogy súlyos ütéseket kapott.
– Nagy örömmel vettük, hogy a Rábaközi Televízió jóvoltából a nyilvánossághoz fordulhatunk, ugyanis meggyőződésünk, hogy így jobban rekonstruálhatjuk az ügyet – mondta a magyar nemzetőrség tagszervezetének parancsnoka, aki hozzátette: Várják az értékelhető információkat e-mailban (gymsnemzetorseg@gmail.com), vagy akár Farád polgármesterének továbbítva személyesen, illetve levélben.
A feltárás a Hadtörténeti Múzeum szakembereinek bevonásával márciusban folytatódik. Addig is az üggyel kapcsolatban három nagy kérdés merül fel, melyekre, ha megkapnák a választ, talán közelebb kerülnének az igazsághoz:
Miért a farádi evangélikus temetőben hantolták el az áldozatokat, hisz akár messzebbről is hozhatták őket? Hova valósiak lehettek az elhunytak? A jelenlegi feltételezések szerint az 1956 novemberének első hetében eltűnt, és a mai napig keresett emberek közül kerültek ki az áldozatok. Hogyan, milyen módon szállították ide az ávósok a faládákat?
Büki Lajost, a Történelmi Igazságtétel Bizottság Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének vezetőségi tagját ‘56-ban elítélték, és jól ismerte azt a Török István forradalmárt, akit 1958.deember 2-án sajnálatos módon kivégeztek Győrben. Büki Lajos, a tízfős társaság harmadrendű vádlottjaként 12 évi börtönbüntetést kapott. Az 1956 szellemiségét ápoló bizottság tagjai igyekeznek feltárni a drámai eseményeket, és abban bíznak, hogy ezután bátrabban jelentkeznek azok az emberek, akik segíthetnek tisztázni a Farádon történt titkos esetet, mely egy volt a sok közül.
Bármi legyen a további kutatás eredménye, a Történelmi Igazságtétel Bizottság a névtelen vagy nevesített elhunytakat a kommunizmus áldozatainak tekinti, és ökumenikus szertartás keretében szeretnék megadni nekik a végtisztességet. Büki Lajos összefoglalta az ilyen, és ehhez hasonló esetek tanulságait: Félelem nélkül mondhassa el mindenki, amit tud!
Beküldés dátuma: 2012. 02. 08.

Kapcsolódó hírek

  • Csökkenthető a jégkár mértéke

    Erős vidék címmel az országos jégkármérséklő rendszerről tartott tájékoztatót nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győrben.

További hírek

  • Csökkenthető a jégkár mértéke

    Erős vidék címmel az országos jégkármérséklő rendszerről tartott tájékoztatót nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győrben.

  • Hűtőház alapkőletétele Csornán

    Hazánk egyik „éléskamrájában”, a Rábaközben működő mezőgazdasági vállalkozások munkájának gyümölcsét szerte az országban élvezik az emberek, ezért a Kormányzat kiemelt feladatának tekinti az élelmiszer ágazattal összefüggő cégek fejlesztését.

  • Tisztelet a falu legidősebb lakóinak

    A nagyszülők a családon belül hatalmas támogatást jelentenek az unokák nevelésében. A mindennapok során nemcsak a betűvetés elsajátításában segédkeznek, hanem példájukon keresztül megmutatják, mit jelent a hit ereje, amely átlendíthet a nehézségeken.

  • Szoboravató a reformáció 500. évfordulóján

    Isten igéje nélkül nincs élet – hangzott a Lutheri reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten.

  • „Megújuló Magyarországért” dolgozik az LMP

    Amikor az LMP arról beszél, hogy új rendszerváltásra lenne szükség, nemcsak arra gondolnak, hogy máshogy kellenne állni a gazdaságpolitikához, az oktatáshoz, az egészségügyhöz, hanem szerintük olyan politikusokra lenne szükség, akik nem tévesztik szem elől, hogy mi az igazi feladatuk a közéletben.