Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Tovább éltetni a hagyományokat

Horváth Győző idestova fél évszázada foglalkozik néprajzkutatással. A nyugalmazott pedagógus 1963-ban kezdett Soboron tanítani, ahol olyan  kulturális és természeti környezetbe csöppent, mely rögtön szimpatikus lett neki. A helyi közösséget alkotó emberek pedig hűen ápolták gazdag hagyományaikat, akik közvetlenségükkel megkönnyítették a kutató számára a kapcsolatfelvételt. A Rába menti elzárt településen élő falusiakban jelentkezett az a természetes igény, hogy a színjátszás mellett megénekeljék önmaguk és elődeik mindennapjait. Horváth Győző az adatközlők által barátokra lelt, s a tőlük szerzett információkat rögtön továbbadhatta tanítványainak.
A Rábaköz nagyon sok néprajzi kincset őriz, s hogy mit lehet, illetve kell tenni ezek megmaradásáért? – a kérdésre a kutató így válaszolt: Csak körül kell nézni, rögtön látni fogjuk, milyen sok felújításra szoruló régi épületünk van, melyek nem a megszokott módon vonzzák a szemet, de hasonló a a helyzet a természeti tájjal is. A Rába-part, az öreg tölgyfák,  szebbnél szebb tavaink, melyek köré egész mítosz kapcsolódik, mint például Hany Istók legendája. Ma kicsit rögösebb utat választ magának az, aki a generációk közti tudás átadására vállalkozik. A helytörténész megjegyezte: Annak idején apáról fiúra szállt a hagyomány, viszont annak ellenére, hogy ma igénybe vehetjük a modern eszközöket, egyre színtelenebbé válik a klasszikus értelemben vett néprajz. Ahogy Kodály is mondta: A hagyományt kérlelhetetlenül irtja maga az élet, amivel szembeszállni lehetetlen, ugyanakkor annál nagyobb feladatokat ró a pedagógusokra. Horváth Győző annak ellenére, hogy nagyon sok témát kimerített, mégis úgy érzi, hogy maradt  bőven tennivalója, hisz az elmúlt ötven évben szinte teljesen eltűnt a hagyományos paraszti kultúra, ezen belül a  falvak életének, társadalmi viszonyainak, mezőgazdaságának akkor meg
Beküldés dátuma: 2012. 11. 21.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Állandóság és megújulás a 16. alkalommal megrendezett beledi pünkösdi fesztiválon

    Beled polgármestere szerint a hosszú idő óta népszerű rendezvényt két dolog biztosan pozitív irányba befolyásol: az egyik, hogy jól kiválasztott állandó időponthoz kötődjön, a másik pedig az, hogy időnként meg tudjon újulni, s nemcsak a változatosság miatt, hanem az észszerűség, szükségszerűség elve mentén is.

  • Creative Chef: Apa és lánya jól kifőzték

    – Meg sem próbálom utánozni, mert nem tudnám megcsinálni ugyanilyenre, rosszabbra meg nincs értelme – mondta Nagy Ottó, miután közös főzésbe kezdett lányával Eszterrel.

  • Pörögnek az események Kapuváron

    Hámori György nyári eleji interjújában nemcsak a legutóbb rendezett városi programoktól beszélt, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen önerős beruházások várhatóak még a közeljövőben.

  • A sportra alapozza jövőjét az országos dobogós helyezést elért kapuvári atléta

    Varga Milán, az országos atlétikai verseny harmadik helyezettje az eddigieknél is magasabb szinten szeretné folytatni az atlétikát, így ennek megfelelően választotta ki a középiskolát.

  • Minibölcsődét avattak Farádon

    Farádon vidám gyerekzsivaj tölti be az egykor némaságra ítélt, lakatlan házat. Egyelőre minibölcsőde működik a felújított épületben, de idővel akár még több kislány és kisfiú népesítheti be a helyiségeket.