Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Tovább éltetni a hagyományokat

Horváth Győző idestova fél évszázada foglalkozik néprajzkutatással. A nyugalmazott pedagógus 1963-ban kezdett Soboron tanítani, ahol olyan  kulturális és természeti környezetbe csöppent, mely rögtön szimpatikus lett neki. A helyi közösséget alkotó emberek pedig hűen ápolták gazdag hagyományaikat, akik közvetlenségükkel megkönnyítették a kutató számára a kapcsolatfelvételt. A Rába menti elzárt településen élő falusiakban jelentkezett az a természetes igény, hogy a színjátszás mellett megénekeljék önmaguk és elődeik mindennapjait. Horváth Győző az adatközlők által barátokra lelt, s a tőlük szerzett információkat rögtön továbbadhatta tanítványainak.
A Rábaköz nagyon sok néprajzi kincset őriz, s hogy mit lehet, illetve kell tenni ezek megmaradásáért? – a kérdésre a kutató így válaszolt: Csak körül kell nézni, rögtön látni fogjuk, milyen sok felújításra szoruló régi épületünk van, melyek nem a megszokott módon vonzzák a szemet, de hasonló a a helyzet a természeti tájjal is. A Rába-part, az öreg tölgyfák,  szebbnél szebb tavaink, melyek köré egész mítosz kapcsolódik, mint például Hany Istók legendája. Ma kicsit rögösebb utat választ magának az, aki a generációk közti tudás átadására vállalkozik. A helytörténész megjegyezte: Annak idején apáról fiúra szállt a hagyomány, viszont annak ellenére, hogy ma igénybe vehetjük a modern eszközöket, egyre színtelenebbé válik a klasszikus értelemben vett néprajz. Ahogy Kodály is mondta: A hagyományt kérlelhetetlenül irtja maga az élet, amivel szembeszállni lehetetlen, ugyanakkor annál nagyobb feladatokat ró a pedagógusokra. Horváth Győző annak ellenére, hogy nagyon sok témát kimerített, mégis úgy érzi, hogy maradt  bőven tennivalója, hisz az elmúlt ötven évben szinte teljesen eltűnt a hagyományos paraszti kultúra, ezen belül a  falvak életének, társadalmi viszonyainak, mezőgazdaságának akkor meg
Beküldés dátuma: 2012. 11. 21.

Kapcsolódó hírek

További hírek