Tétszentkúton műemléktemplom várja a látogatókat

A Téttől 3,5 km-re lévő Ferencházapuszta az 1940-es, 1950-es években még lakott terület volt. A hely ma vegyes képet mutat, mert a rozsföldeket leginkább gyom és akác veszi körül. A mórichidai téesz egykori istálló épületét szintén gazdagon benőtte a vadnövényzet, ahol annak idején juhokat tenyésztettek. Mindez egy külföldön élő, Koncz nevű földbirtokos  tulajdonában van. Ferencháza régebben villannyal működtetett hengermalmáról volt nevezetes, ahol jó minőségű gabonát őröltek. A hatalmas birtokon csodás kastély állott, mellette pedig tizenhárom családnak adtak otthon a cselédházak. A téesz megszűnése után valamennyien Mórichidára és Tétre költöztek. Kiss Lászlóné közülük két idős hölggyel beszélgetett  ferencházai emlékeikről. Csizmazia Lajosné és Fehér Lászlóné akkoriban még kisgyermekek voltak, de sok mindent fel tudtak idézni a régi időkből. A kastélyban bevezették a villanyt, de náluk lámpával világítottak, a bevásárlást pedig kerékpárral intézték. Az oroszok 1945-ben széthordtak mindent, és 1963 óta nincs élet a környéken, illetve van, de a tájat a természet vette birtokába.

Tétszentkút búcsújáró helyként vált ismertté, amit a zarándokok bűneik elengedésének reményében évente felkeresnek.
Kiss Lászlóné megmutatta azt a barokk stílusú homlokzati toronnyal készült templomot, mely előtt Mária-szobor fogadja a látogatókat. A műemléki jellegű épület köré nem lehet újabb házakat emelni, legfeljebb különengedéllyel – tudtuk meg a nyugdíjas pedagógustól. A tétiek jól ismerik a kút nevezetes legendáját. III. Károly harcban sérült tisztje izomsorvadásban szenvedett, ami akkoriban gyógyíthatatlan betegség volt, ezért a leghíresebb orvosok sem tudtak rajta segíteni. A katona vallásos lelkülettel Páduai Szent Antalhoz imádkozott. Fohásza meghallgatásra talált:  álmában azt a sugallatot kapta, hogy vitesse magát a Tét határában lévő forráshoz. Amennyiben megmártózik a vízben, és megkóstolja, gyógyulás lesz a jutalma. A tiszt mindeki meglepetésére felépült betegségéből, ezért hálából kápolnát emeltetett a forráskút fölé. A téeszesítéskor a falu összes kútjából eltűnt a víz, ezért a kanonok a templom mögött lévőt újból megfuratta. A zarándokok innen hordják a  „csodatévő” vizet, amit csak télen zárnak le. Az oltár alatti kút kiszáradt, ezért abba úgy öntik bele a szentelt vizet.

Az 1700-as évek végén a kápolna helyén templom épült, melyet a gyógyult személyek  köszönetük jeléül elárasztottak kegytárgyaikkal. Isten háza sajnos a rosszakaratú embereket is idevonzotta, így három alkalommal kirabolták az épületet. Szent József és Anna felbecsülhetetlen értékű képe azóta sem került elő.
Tétszentkúton két búcsút is tartanak. Az egyiket Kántor Antal kanonok ténykedése óta június 13-ára időzítik, attól függően, hogy milyen napra esik. A nagyobb ünnepet a szeptember 12-e körüli vasárnapra hirdetik meg. A papok felváltva miséznek, ezért Kiss Lászlóné is részt szokott venni az evangélikus istentiszteleten. A templom környezete rendezett, ahol a zarándokok nyugodtan megpihenhetnek. Az istentiszteleteket egyébként szombatonként tartják: télen délután négykor, nyáron pedig ötkor miséznek. Felkészült alkalmi idegenvezetőnk Tétszentkutat és környékét a rábaközi kirándulók figyelmébe ajánlotta.