Tárgyi emlékek, festmények a Beledi Pünkösdi Fesztivál idején

Eleink tisztelték a természetet, ismerték annak rendjét, megfigyeléseikkel megjósolták a várható időt, vagy milyen lesz az adott év termése – ezekkel a szavakkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Árvai Eszter a pünkösdi fesztivál alkalmából összeállított helytörténeti kiállítást. A művelődésszervező ezután Risavi Zsigmond amatőr festő életútját és munkásságát méltatta.

A Beledi Pünkösdi Fesztivál nyitóünnepségét követően, a hagyományoknak megfelelően kiállítás nyílt a művelődési házban. Major Jenő a nagyközönség figyelmébe ajánlotta a tárlatot. – A témaválasztás miatt nekünk helyieknek, de bízom benne, hogy a környékbelieknek is érdekes lesz elidőzni Risavi Zsiga bácsi a családtól és városunk lakóitól összegyűjtött képei előtt.

Minden településnek fontos, hogy lakói ismerjék a szülőfalu vagy a szülőváros múltját. Ebben segítenek a helytörténeti gyűjtemények, melyek sok érdekes információt nyújthatnak az odalátogatók számára is. Beled városa is rendelkezik helytörténeti gyűjteménnyel, melyből ízelítőt mutattak be a művelődési központban.
A színpadon olyan már-már elfeledett életforma korszerűtlennek mondott tárgyi emlékeit mutatták be, mely bizonyos értelemben sokkal fejlettebb volt a mostaniaknál.
– Elődeink rendelkeztek olyan nemzedékről nemzedékre átörökített tudással, melynek használatával természetes volt számukra az önfenntartás. Nemcsak ételeiket, ruháikat, de használati tárgyaikat is képesek voltak javarészt maguk elkészíteni. Mindent felhasználtak, amit csak lehetett. Abból építkeztek, ami a rendelkezésükre állt – mondta Árvai Eszter.
Eleink nemcsak a hétköznapoknak, a munkának, hanem az ünnepeknek is megtartották a maga rendjét. Mások voltak az emberi kapcsolatok és a családok szerkezete, a különböző generációk viszonya egymáshoz.
Az idősebb embereknek még volt szerencséjük ebből a letűnt korból emlékeket, tapasztalatokat gyűjteni és nosztalgiával gondolnak ezekre az időkre. Az utánuk következőknek, gyermekeiknek, unokáiknak csak egyetlen módon tudják ezt átadni: ha gyűjtik és megőrzik a tárgyi emlékeket, fotókat, dokumentumokat az utókor számára.
Risavi Zsigmond Beleden élt és dolgozott. 1923-ban született paraszti családba, de nem vonzotta a földművelés, állattartás, ezért más hivatást választott: festő és mázoló mester lett. A képek festését saját kedvtelésből kezdte el, s mivel első próbálkozásai nagyon jól sikerültek, egyre több ismerőse kérte arra, fessen nekik is. Sokféle téma érdekelte: tájkép, csendélet, vadászat, a környékbeli templomokba pedig kisebb restaurálási munkákra, festésekre kérték fel. Vidám természetű, bohókás ember volt. 1999-ben hirtelen, betegség miatt távozott az élők sorából.
Az amatőr festő munkásságát méltató Árvai Eszter az amatőr alkotót személyesen nem ismerhette, de figyelmébe ajánlották életpályáját. Papp Márta Ilona jó néhány Risavi festményt adott át megőrzésre az önkormányzatnak akár a városháza termeinek díszítésére. Ez adta a pünkösdi fesztivál tárlatának kiindulópontját.
– Szerencsére Zsiga bácsi nagyon termékeny alkotó volt, így nagyon sok képet tudtak a beledi lakosok, családtagok, rokonok a rendelkezésünkre bocsátani. A képeket nézve mindenkinek szembetűnik, hogy szerette és jól is bánt a színekkel. Autodidakta módon tanult meg festeni, képeit képeslapokról vagy reprodukciók másolásával készítette el – hangzott a kiállításmegnyitón.
Akadnak köztük nagyon hasonló alkotások, melyeket a rendezők egymás mellé helyezték el, hogy a szemlélők felfedezzék bennük a különbségeket.