A családból kiszakadt fiatalok nevelése a későbbi pályafutását is meghatározta, hiszen a tanulók megítélésében az otthoni körülményeiket is figyelembe vette. Szabó Istvánt nyitottsága és ambíciója odáig vezette, hogy megszerezte a történelem tanári diplomát. 1980-ban, mint alapító tag került az akkori kapuvári 3-as számú iskolába, ahol a szakma minden területébe belekóstolt: alsós és felsős napközis nevelő volt, gyakorlati foglalkozásokat vezetett, rajzot is tanított, és 1984-től kinevezték gazdasági igazgatóhelyettesnek. A nyugdíjba vonult pedagógus a szerteágazó tevékenységeket így kommentálta: mindig az adott feladat kívánalmainak próbált maximálisan eleget tenni. A következő jelentősebb váltás 1989-ben következett, amikor a rendszerváltás küszöbén megválasztották igazgatónak. Az akkori törvények szerint az iskola belügye volt az igazgató személyének jelölése, ezért kívülről senki sem szólhatott bele, így a tantestület javaslatára született meg a döntés. Ötéves mandátumának lejárta után újabb bizalmat kapott az iskola vezetésére, de a tízéves periódus után természetesnek vette a “vérfrissítést”. - Szerencsém volt, hisz mindig olyan kollégákkal voltam körülvéve, akikkel az iskoláért és egymásért dolgoztunk - mondta a beszélgetőpartner, s ennél a pontnál nemcsak az intézményben tanítókra gondolt, hanem valamennyi olyan munkatársára, akivel bármi módon kapcsolatba került. - A szülőket ki ne felejtsem, mert rengeteg segítséget kaptam tőlük - folytatódott a vallomás.
A volt igazgató az Európa kultúráját hosszú időre meghatározó görög szellemiség, valamint a Széchenyi-iskola aulájának felépítése között kapcsolatot vél felfedezni, hisz lépcsőzetes, félkör alakú elrendezésével az ókori színházat idézi. Ha a falak vagy a berendezések beszélni tudnának, sok érdekes és tanulságos dolog hangozna el az utolsó ballagó osztály termében, ahol interjúnk is készült. - Attól vagyunk magyarok, hogy a történelmünket nagyon jól ismerjük, és én ezt meg is követeltem a tanítványaimtól - jelentette ki a helyiséget szentéllyé felmagasztosító tanár. A következetes nevelő most már bevallja: sokszor észrevette a segédeszközt használó diákját, de nem szólt, hanem inkább a fülön csípett tanuló mellé állva akadályozta meg a tudás ilyen módon való pótlását.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.