Rövid idő alatt visszakapaszkodtak a megyei II. osztályba

Az ikrényi focisták két évvel ezelőtt még a Megyei II. osztályú csoportjában versenyeztek, és a negatív folyamatnak kiesés lett a vége. A játékosok akkor elhatározták: minél előbb visszakerülnek a magasabb osztályba.  A jó eredményekhez az is hozzájárult, hogy megváltoztatták a játékoskeret összetételét. A labdarúgásban sok időt eltöltő Bukta Ferenc úgy reagált, hogy már az első perctől kezdve öröm dolgozni a mostani gárdával. – Nem kívánok senkinek rosszabb játékosokat, mint amilyenek itt Ikrényben vannak – mondta Bukta Ferenc, aki minden külsős segítségért hálás, legyen az bármilyen apróbb munka. A sportegyesület elnöke úgy véli, ha egyben tudják tartani a játékosokat, és nem lesz nagyobb elvándorlás, talán a megyei II. osztály középerős csapata lehetnek. Bukta Ferenc úgy gondolja, több szempontból is érezhető a különbség a megyei másod-, illetve harmadosztályú  csa-patok közötti különbség. A felkészültségen és a technikai tudáson túl, talán az a legnagyobb eltérés, hogy a III.-as kategóriában idősebbek fociznak, akiknek csak a tisztelet jár azért, hogy még mindig vállalják a bajnokságon való megmérettetést.
Az ikrényi felnőtt és ifi csapat egyaránt bajnoki helyezést ért el a megyei III. osz-tályban. Aki még kevésbé kötődik a családhoz, az  könnyebben mozgatható – nyilatkozta Szipőcs Attila a focisták fiatal korára utalva. A klubmenedzser olyan, ún. győztes típusú játékosokat válogatott maga köré, akiket valamilyen szinten ismer. Az ikrényi csapat egységében erős, és a láthatóan gyengébb ellenféllel vívott küzdelmet sem könnyelműsködik el. Ezenkívül a labdarúgás nagyon fontos része a fegyelem – árulta el a siker titkát a menedzser. Neki az a feladata, hogy pénzt, szponzorokat, technikai eszközöket szerezzen a focistáknak.
A veretlenség ugyan nem jött össze, de a hétéves kora óta focizó Szabó Gábor azért elégedett – szerinte alázattal küzdő – csapata sikerével. A viszonylag könnyen megszerzett győzelmek miatt szerinte kicsit leeresztettek a játékosok, de az utolsó pár fordulóra megint összeszedték magukat. A vezetőedző szintén egységében értékelte az ikrényi labdarúgókat, s ezért  kiemelkedő egyéniségekről sem beszélt. A társaság jó része gyerek kora óta ismeri egymást, a többiek pedig a baráti körhöz tartoznak, így nem kellett őket különösebben összeszoktatni. Szabó Gábor abban bízik, hogy tanulva elődei munkájából, elkerülte az akkor elkövetett hibákat. A cél, hogy csapata minél többet birtokolja  a labdát, az ellenfél támadása esetén pedig gyors kontrával reagálni.
Fazekas Zoltánnak abszolút természetes, hogy ikrényi lévén kedvenc sportágát, a helyi labdarúgást támogassa, ráadásul mindhárom gyermekét megérintette a foci. Az elnökségi tag  koordinálja az önkormányzat és a vállalkozói szféra, valamint a lakosság által nyújtott anyagi és kétkezi támogatást. Fazekas Zoltán úgy gondolja, hogy több helyi fiatalnak kellene rúgnia a labdát ikrényi színekben, de a probléma okát most nem kívánta elemezni, abban viszont ő is egyetért, hogy összeszokott a társaság, s még a pályán kívül is barátoknak mondhatják magukat. Jó dolog a modern technika, a számítógép, de néha a testi épség megőrzésére is időt kellene áldozni - javasolta az elnökségi tag.