Jó nyomon haladnak a vastag – helyenként nyolcvan centimétert is meghaladó – humuszrétegen át ásatást végző részégek, a majdan épülő csornai napelemgyár helyszínén. A csiszolt kővésők, kerámiatöredékek alapján egyértelműen meg tudják határozni, hogy mely korból valók a leletek.
A Rábaközi Magazinban szeptember 26-án Új hazai iparág alapjait rakták le Csornán címmel írtunk arról az egymilliárd forint állami támogatással megvalósuló nagy beruházásról, mely közel 15 milliárd forintba fog kerülni. A világviszonylatban is egyedülálló, csúcstechnológiájú napelemgyár helyén megkezdődtek a régészeti feltárások.
Miért van az, hogy ha Csornán belekezdenek valamilyen beruházásba vagy 
építkezésbe, szinte biztos, hogy a régészek találnak valamilyen értékes leletet az adott területen? A beruházók nagy bánatára Csorna az őskortól kezdve rendkívül sűrűn lakott terület volt. Egyik lelőhely a másikat éri, illetve nagy kiterjedésű, több száz méteres, esetleg kilométeres lelőhelyekről beszélünk tudtuk meg Hargitai Andrástól.
November elején régészek vették birtokukba a leendő csornai napelegyár területét, ahol megkezdték a próbafeltárásokat. A kutatószondákat markolóval ásták ki a sárgás színű talajrétegig, majd a gépi munkát a finomabb kézi feltárás követi. – Rendkívül intenzív rézkori lelőhelyet találtunk, kb. 5.500 éves település maradványait – jelentette be televíziónknak a régész. A győri Xantus János Múzeum munkatársa elmondta: Amennyiben az előfeltárás során beigazolódik, hogy régészeti lelőhelyen épülne fel egy-egy új komplexum, nekilátnak a komolyabb adatgyűjtésnek. A szakembereknek választ kell találniuk a következő kérdésekre: Milyen intenzitású az ott található lelet? Milyen korszakból valók a fellelhető tárgyak és emlékek? A Csornán talált csiszolt kővésők, kerámiatöredékek alapján meg tudják határozni a tárgyak korát, de ezenkívül árkokat, gödröket is találtak. A régészekre többnyire az egykori talajszint alá bemélyedt leletek „várnak”, ezért általában házak alapjait tárják fel, mert a felépítmények időközben megsemmisülnek. A kifejezetten rézből készült tárgyakra önmagában ritkán bukkannak, mert a fémmel kombinált fegyverek inkább kőeszközök és kerámiák kíséretében kerülnek a felszínre.
A munka folytatását a kutatás eredményei, valamint az időjárási körülmények döntik el. A régészek nem szeretnék akadályozni a beruházók munkáját, ezért ahogy befejezik a feltárást, szakaszosan adják át a területet az építőknek.
Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül
Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.
Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül
Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.
Friss lendülettel és új vezetővel kezdte meg idei munkáját a nyugdíjasklub
Csupa szív, lelkes emberek alkotják a beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjasklubot, de tavaly a megszűnés réme fenyegette az összeszokott kis csapatot, mert egyikük sem vállalta az egyesület vezetését, sőt még a városban sem találtak erre megfelelő személyt.
I. Rábaközi Farsangi Lovas Karnevál
Százhuszonhét hátasló, tizenegy fogat és több mint százötven jelmezes vett részt az első alkalommal megrendezett farsangi lovas fesztiválon, mely nemcsak a rábaközieket mozgatta meg: az ország különböző pontjáról érkeztek lovasok, hogy részt vegyenek a téltemető kavalkádon.
Értékteremtő időutazás a családfakutatás
Hazánkban tizennyolc általános és középiskolai tanár kapott arra lehetőséget, hogy idén februárban az ELTE-n tegye közkinccsé módszertani és tudományos eredményeit.
Fogászati kezelőegységet adtak át Bágyogszováton
A fiatalok szívére nem lehet hatni, így később is előfordulhat, hogy szülőfalujukon kívül találja meg őket a szerelem, ezért valamelyik nagyvárosban képzelik el a jövőjüket.
