Jó nyomon haladnak a vastag – helyenként nyolcvan centimétert is meghaladó – humuszrétegen át ásatást végző részégek, a majdan épülő csornai napelemgyár helyszínén. A csiszolt kővésők, kerámiatöredékek alapján egyértelműen meg tudják határozni, hogy mely korból valók a leletek.
A Rábaközi Magazinban szeptember 26-án Új hazai iparág alapjait rakták le Csornán címmel írtunk arról az egymilliárd forint állami támogatással megvalósuló nagy beruházásról, mely közel 15 milliárd forintba fog kerülni. A világviszonylatban is egyedülálló, csúcstechnológiájú napelemgyár helyén megkezdődtek a régészeti feltárások.
Miért van az, hogy ha Csornán belekezdenek valamilyen beruházásba vagy 
építkezésbe, szinte biztos, hogy a régészek találnak valamilyen értékes leletet az adott területen? A beruházók nagy bánatára Csorna az őskortól kezdve rendkívül sűrűn lakott terület volt. Egyik lelőhely a másikat éri, illetve nagy kiterjedésű, több száz méteres, esetleg kilométeres lelőhelyekről beszélünk tudtuk meg Hargitai Andrástól.
November elején régészek vették birtokukba a leendő csornai napelegyár területét, ahol megkezdték a próbafeltárásokat. A kutatószondákat markolóval ásták ki a sárgás színű talajrétegig, majd a gépi munkát a finomabb kézi feltárás követi. – Rendkívül intenzív rézkori lelőhelyet találtunk, kb. 5.500 éves település maradványait – jelentette be televíziónknak a régész. A győri Xantus János Múzeum munkatársa elmondta: Amennyiben az előfeltárás során beigazolódik, hogy régészeti lelőhelyen épülne fel egy-egy új komplexum, nekilátnak a komolyabb adatgyűjtésnek. A szakembereknek választ kell találniuk a következő kérdésekre: Milyen intenzitású az ott található lelet? Milyen korszakból valók a fellelhető tárgyak és emlékek? A Csornán talált csiszolt kővésők, kerámiatöredékek alapján meg tudják határozni a tárgyak korát, de ezenkívül árkokat, gödröket is találtak. A régészekre többnyire az egykori talajszint alá bemélyedt leletek „várnak”, ezért általában házak alapjait tárják fel, mert a felépítmények időközben megsemmisülnek. A kifejezetten rézből készült tárgyakra önmagában ritkán bukkannak, mert a fémmel kombinált fegyverek inkább kőeszközök és kerámiák kíséretében kerülnek a felszínre.
A munka folytatását a kutatás eredményei, valamint az időjárási körülmények döntik el. A régészek nem szeretnék akadályozni a beruházók munkáját, ezért ahogy befejezik a feltárást, szakaszosan adják át a területet az építőknek.
A koronavírus-járvány utáni első „igazi” ballagás a Hunyadiban
– Nagyon nagy az öröm, hogy 2019 után ismét tarthatunk „igazi” ballagást – fogalmazott Kovács Istvánné a Hunyadi János Technikum végzős tanulóinak búcsúztatóján.
Befejeződött az új vicai faluház építése
Elkészült az új, modern faluház, mely ugyanazt a célt fogja szolgálni, mint korábban – jelentette be örömmel a Rábaközi Televíziónak Major Jenő.
Ballagás a kapuvári katolikus iskolaközpontban
Elérkeztek a fiatalok életük eredményeinek, értékeinek számbavételéhez; az esti szerenáddal érzelmesen, majd a vidámballagáson, végül pedig ünnepélyesen köszöntek el az iskolától, tanáraiktól és a diáktársaktól.
A koronavírus-járvány utáni első „igazi” ballagás a Hunyadiban
– Nagyon nagy az öröm, hogy 2019 után ismét tarthatunk „igazi” ballagást – fogalmazott Kovács Istvánné a Hunyadi János Technikum végzős tanulóinak búcsúztatóján.
Két év szünet után idén ismét megtartották a Beledi Nyugdíjas Olimpiát
Megérdemelt győzelmet arattak a soproni szépkorúak a Beledi Nyugdíjas Olimpián, a házigazda csapata pedig nagyon örült a többi versenyző sikerének.
A Csornai Bárdos Kórus tagjai szolgálatnak tekintik az éneklést
Horváth Csaba egyetemi évei alatt kezdte igazán kiengedni a hangját. Voltak kisebb szünetek, amikor kevesebbet énekelt, de sosem szakadt el teljesen a zenétől.
