– Múlt nélkül nincs jelen, s nincs jövő – mondta Szalai Zoltán, a Rábaközkutatók kilencedik találkozóján. A tájegység nagyon értékes területe az országnak, amit a legjobban azok tudnak, akik ezen a helyen töltik mindennapjaikat.
A 2011-ben alakult Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata kiemelt eseményként tartja számon a Rábaközkutatók Napját, mert a tagok nemcsak kitelepülnek egy-egy helységbe, hanem megismerkednek az ott fellelhető értékekkel is – nyitotta meg a programsorozatot Szalay Balázs, a társulat elnöke.
Horváth Győző néprajzkutató nagy izgalommal készült a találkozóra, hiszen az előadók most kifejezetten Farád történetével foglalkoztak, méghozzá a megszokottól eltérő módon: nem időrendben dolgozták fel az eseményeket, hanem bizonyos részek kiemelésével, különös tekintettek az e tájon született vagy innen elszármazott neves személyek és közösségek megemlítésével. A rendezvényen olyan – a helytörténet-kutatóknak is kuriózumszámba menő nevek – hangoztak el, akikről először hallhatott a nagyközönség.
A résztvevők megkoszorúzták a 85-ös főút melletti második világháborús emlékművet, és főhajtással tisztelegtek a hős katonák emléke előtt. Szalai Zoltán nagy tisztességnek nevezte, hogy a Rábaközkutatók Farádot választották következő összejövetelük megrendezésének helyszínéül. A csoport tagjai – saját anyagi eszközeiket és energiájukat nem kímélve – az itt élő vagy élt emberekről szóló elbeszéléseket kutatják fáradhatatlanul.
– Munkásságuk említésre méltó és dicséretet érdemel – fűzte hozzá Farád polgármestere. A falubeliek szíves vendéglátással fogadták a helytörténet-kutatókat, miközben boldogan meséltek saját történeteikről. A farádi elöljáró az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dalának legismertebb soraival zárta gondolatait: «Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk/ Mi egy vérből valók vagyunk!»
Teljes ágykihasználás mellett működik a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs részlege, ami kisebb várólistát eredményezett.
Teljes ágykihasználás mellett működik a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs részlege, ami kisebb várólistát eredményezett.
– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló.
Csorna város önkormányzata Petőfi Sándor emlékművénél tartott ünnepi megemlékezést az 1848/49-es szabadságharc 176.
1848 tavaszi eseményeinek legfontosabb üzenete a mai ember számára: Képesek vagyunk küzdeni nemcsak önmagunk, hanem egész nemzetünk boldogulásáért, boldogságáért.
Mindig keressük meg az adott nap ajándékát, mely átsegíthet bennünket az időskor nehézségein – javasolta Világosné Rozsonits Erika, aki összefoglalta a Rábaközi Televíziónak a Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesületnek tartott „Az időskor boldogsága” című előadását.