Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Rábaköziek szabadságharcos tevékenysége

Szalay Balázs, a Hunyadi gimnázium történelemtanára Kik harcoltak a csornai csatában?címmel tartott előadást. – Bármelyik időszakból is nézzük, 1848-ra mindenki, mint példára tekintett. Sokan láthatták az “ágyúgolyós házon” a táblát, mely a honvédeknek állít emléket. De kik is harcoltak itt a csornai csatában? Hiszen az ütközet eseményeit elég jól ismerjük, de azt, hogy a honvédek és a császári katonák honnan jöttek, már kevésbé. Ezt próbáltam összegyűjteni az irodalmak alapján – mondta az előadó.
Nagy Ágnes arról a kevésbé ismert, de korában nagy embernek számító Csupor Gáborról tartotta értekezését, aki meghatározó szerepet töltött be az 1848-as eseményekben. A szilsárkányi származású birtokos falujában alussza örök álmát, és emléktábla hívja fel tevékenységére a figyelmet. Az áprilisi törvények által szabályozott első népképviseleti országgyűlésen Csorna országgyűlési követeként vett részt, aki Bohár Mihály tanítót és Dőry Ádámot előzte meg a jelöltségben.
– Csorna, Kapuvár és Bősárkány után mit keres itt Osli? Hiszen ha ránézünk a térképre, különösen az 1848/49-es időszakban, Osli alig megközelíthető, Hanság széli kis település volt, és semmiféle katonai, stratégiai szempontból nem volt jelentős. A választ dr. Varga József főiskolai tanár adta meg.  Nagy események nem történtek, de a kis települések kutatóit arra biztatja, hogy nézzenek alaposabban utána, mert ide is eljutott a forradalom és szabadságharc eszméje. Régen a lelkipásztor, a jegyző és a tanító határozta meg alapvetően a települések szellemi színvonalát, s Osli története ilyen nevekben nem fukarkodik.
Szár Gyula Gergely O. Præm azt a feladatot kapta, hogy a premontreiek szabadságharcban való részvételéről beszéljen. A plébános fontosnak tartotta az előzmények ismertetését, ezért kitért azokra az időkre, amikor 1802-ben visszaállították magát a rendet. A csornaiak 1848-ban már az ifjúság nevelésével foglalkoztak Keszthelyen, illetve Szombathelyen a gimnáziumokban. A lelkipásztori munka szintén a rend sajátja. Miután az Országgyűlés eltörölte a papi tizedet,  összehívták a Káptalant (katolikus egyházigazgatás testületi szerve). Az előadó ezt követően a szerzetesek szabadságharcos tevékenységéről beszélt. Elmondta, hogy többen a fegyveres szolgálattól sem riadtak vissza.
A Görgey által kezdeményezett fegyverletétel előtti hetekben huszonhét honvéd vezérőrnagy  és öt altábornagy közreműködött a honvédségben. Kálmán Gyula szerint ritkán esik szó arról, hogy az aradi vértanúk között tizenegyen voltak tábornokok, mert ketten más rangban szolgáltak: Kiss Ernő altábornagyként, Lázár Vilmos pedig ezredesként vette ki a részét a szabadságharcban. Kmety György neve Csornán minden más tábornokénál ismertebb, ezért a nyugalmazott pedagógus az ő munkásságáról beszélt bővebben.
Kinczer József az 1848-as események bősárkányi vonatkozásait emelte ki. Előadásában főleg azzal foglalkozott, hogy a környék népessége milyen hazafias cselekedetekben vett részt. A nép egyszerű fiainak nem sok esélyük volt a császári túlerővel szemben, de ennek ellenére hősiesen küzdöttek. Beküldés dátuma: 2012. 04. 04.

Kapcsolódó hírek

További hírek