Gecsei Miklós örül annak, hogy az elszármazottakat visszahúzza a szíve, de kicsit sajnálja is, hogy Páli elvesztette a valamikori meghatározó szerepét a Rábaközben, mert mára alig több mint háromszázan laknak a településen, de mindezek ellenére élénk kulturális életet hoztak létre a lelkes helyiek. Civil egyesületek, dalkör, lövészklub, polgárőrség, tűzoltóság működik a faluban. A megszólaló a dalkör tagjaként teszi hasznossá magát, és nagyon szereti ezt a szabadidős tevékenységet, s mindemellett említést tett az év közben rendezett egyéb programokról is, melyek közül a legrangosabb a most megtartott perecfesztivál. Nagyon sokan eljöttek a délelőtti szentmisére, ami az összetartást jelenti a helyieknek. Gecsei Miklós arról számolt be, hogy aktívak az itt élő emberek, és szívesen bekapcsolódnak a közösségi rendezvényekbe. Izgatottan várta a falubeliek közreműködésével megtartott esti folklórműsort, amelyhez mindenkinek jó szórakozást kívánt.
A település önkormányzata úgy döntött, hogy a helyi dalkör vezetéséért, továbbá a község történetének feldolgozása érdekében kifejtett lelkes munkájáért Horváth Győzőnek díszpolgári címet adományoznak, és a kitüntetés átadására a fesztivál alkalmával kerítettek sort. Az ünnepelt arról beszélt, hogy nyolc éve kérték fel az énekkar vezetésére, ami nem jelentett nehézséget számára, hiszen Vágon immár húsz éve énekel az ottani csoporttal. Szerinte a páli férfiak szinte megirigyelték a szomszédos “várat”, ezért ők is dalra fakadtak, és egy januári rendezvény alkalmából összeállt a csapat. Onnantól kezdve nem volt megállás, sorra hangoztak fel a Rábaköz népi dallamai, de repertoárjukon egyházi és hazafias jellegű nótákat is megszólaltatnak. Horváth Győző muzsikál, publikál, néprajzi és helytörténeti anyagokat gyűjt, s legutóbb belemélyedt a páliak kulturális életébe is. Mivel kutatásai nyomán korábban több honismereti és néprajzi témájú könyv is született, az önkormányzat támogatásáról biztosította újabb tervének megvalósítását: papírra veti Páli község történetét. A beszélgetésből kiderült, hogy három éve kezdte meg intenzív gyűjtőmunkáját, de a levéltári és könyvtári anyagokon kívül a helyiek visszaemlékezései is fontos részét képezték a forrásanyagnak. Miután a kezdeti bizalmatlanság feloldódott, a mesélők szívesen megosztották vele történeteiket; meglett korú emberek beszéltek a régi világról, háborús élményeikről. - Nagyon fo
ntos, hogy egy település az önazonosságával tisztában legyen. Az, hogy az itt élő emberek szívvel-lélekkel támogatták az ügyet, már maga fél siker volt - kommentálta az eseményeket a szerző.
Pákai Józsefné helyi lakos boldogságot sugárzó hangon beszélt a rendezvényről, melyen az egész családja megjelent. De mit gondol a fiatalabb nemzedék a páli fesztiválról? Kovács Ádám Győrből érkezett unokatestvérét is bemutatta kameránk előtt. Elmondta, hogy élvezi a műsort, ízlik neki a rábaközi perec, de a kikapcsolódási lehetőségek közül szerinte az ugrálóvár a legeslegjobb. Sandy Enikő és öccse, Máté Bábi néni játszóházában tartózkodik szívesebben, de ők is örömmel tombolnak a légvárban, valamint érdekesnek találják a perecsütést.
Póczik András polgármester szintén a rendezvény jelentőségét hangsúlyozta, hiszen az ötödik alkalom már szinte kötelezi az önkormányzatot a színvonal növelésére. A Páliból elszármazottak hazánk különböző szegletéből érkeztek, de Belgiumból és Németországból is hazalátogattak a volt falubeliek. Megható pillanatokat éltek át a rokonok és a harminc-negyven esztendeje találkozott régi barátok, mikor újból egymásra találtak, s már ezért is érdemes volt megrendezni az összejövetelt - jegyezte meg a település első embere.
Beleden régóta szokás, hogy nem tartanak ünnepélyes szalagátvágást minden egyes elkészült fejlesztés után, hanem a pünkösdi fesztivál ünnepi perceiben kerítenek sort a beruházások szimbolikus átadására és köszöni meg a város a közreműködők munkáját.
Beleden régóta szokás, hogy nem tartanak ünnepélyes szalagátvágást minden egyes elkészült fejlesztés után, hanem a pünkösdi fesztivál ünnepi perceiben kerítenek sort a beruházások szimbolikus átadására és köszöni meg a város a közreműködők munkáját.
Varga László, a CSSE szakmai igazgatója szerint az utánpótlás korosztállyal foglalkozó szakemberek fő feladata a nevelés és a sportág megszerettetése kell, hogy legyen.
Az elmúlt szombaton végzős diákok járták végig a feldíszített iskolaépületet, majd átadták az intézmény zászlaját a hetedikeseknek.
Többször is beszéltem róla, hogy városunkban szükség van egy ilyen rendezvényre, Beled és a Dél-Rábaköz legnagyobb kulturális és szórakoztató eseményére – mondta Major Jenő polgármester a 20.
A ma emberének történelmi felelőssége, egyben erkölcsi kötelessége, hogy megakadályozza a kommunizmus ismétlődését.