Pénz és engedély nélkül rombolták szét a beledi óvodát

Beled új városvezetője többségében minden szempontból lepukkant, elhasználódott, korszerűsítésre és felújításra megérett közintézmény hálózatot örökölt. Egy kivétel talán az óvoda lett volna, ha ennek egyik felét – máig sem tisztázott okból – szét nem romboltatja az előző polgármester.

A mostanra kialakult kusza helyzet tisztázását Gerencsérné Németh Erika intézményvezetővel próbáljuk megkísérelni. Az önkormányzat 2011-ben KEOP energiakorszerűsítési pályázaton mintegy 42 millió Ft-ot nyert. A 24 millió Ft önrésszel kiegészített projekt tartalmazta az óvoda mindkét szárnyán a födém hőszigetelését, betonozását, a tetőcserepek részleges cseréjét, a teljes nyílászárócserét, a fűtéskorszerűsítést, beleértve a kazán és a radiátorok, valamint az összes csővezeték cseréjét. Benne foglaltatott még a külső hőszigetelés, valamint napkollektor és napelem felszerelése a tetőre - sorolta a tételeket az intézményvezető.
A munkálatok 2011 júliusában kezdődtek. Az építkezés idejére az óvodásokat elhelyezték az alsó tagozatos iskolába, ahonnét a gyerekeknek iskolakezdésre távozniuk kellett.

Visszaköltözéskor kezdődött a mostanáig is tartó kálvária. Az akkori városvezető a korábban rendeltetésszerűen használt északi szárnyat (amely az óvoda alapterületének mintegy 50 %-a) lezáratta, és minden a déli szárnyba, a maradék 50 %-nyi részre zsúfolódott össze. Mindez azt jelentette, hogy megszűnt a korábban önálló tornaszoba (csoportszobává alakult), valamint azóta sincs normális elhelyezése a konyhának és egyéb kiszolgáló helyiségeknek, amelyek az északi szárnyban voltak elhelyezve. Jelenleg több olyan elem hiányzik, amely alapfeltétele lenne a működésnek.
2012-ben tervezők jártak az épületrészben, és az óvónők véleményének megkérdezése nélkül készítettek tervet az északi szárnyra beadandó pályázathoz. A pályázatok azonban forráshiány miatt elutasításra kerültek.

Gerencsérné Németh Erika megjegyezte: 2013-ban a tanévnyitó szülői értekezleten, majd a szülők által összehívott rendkívüli gyűlésen kérelmezték az északi oldal újbóli használatba vételét, azonban ez a jogos igény sem hatotta meg a polgármester asszonyt.
Talán, hogy a vita gyorsan le legyen zárva, október hónapban jöttek az önkormányzat munkásai, és sebtében összepakolták és elszállították az északi szárnyban lévő dolgokat (gáztűzhelyt palackkal, gyermekbútorokat, sporteszközöket stb.).
– Ezen eszközökről leltár nem készült, máig sem tudom, hol vannak, hasonlóan ahhoz az alig két éves kazánhoz, amely a 2011-es építkezéskor lett kiszerelve. Ezt követően megkezdték a burkolatok, a parketta felszedését, az aljzat feltörését és a falak bontását. Közben megjelentek a Cseh 92 Kft. munkásai, és a „kényesebb” műveleteket ők végezték. A rombolások után alakult ki ez a sokatmondó helyzet, talán annyi finomítással, hogy néhány helyen visszaépítették az elbontott elemeket. Sok köszönet azonban ebben sem volt, hiszen – jól láthatóan – vandál módon lefröcskölték malterral a vadonatúj fűtőtesteket is – hangzott az interjúban.
2014 elején vízvezeték– és villanyszerelők érkeztek. Az általuk végzett munka nyomai szintén látszanak a szétrombolt falakon és a mennyezeten. Márciusban, az óvoda 80 éves fennállásának jubileumi ünnepségén, Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő feltette a kérdést: Miből lesz felépítve az óvoda? Az akkori polgármester így válaszolt: Még ő sem tudja.
– A következő dátum 2014 október 9-e. Ekkor kaptam meg a városházáról a papírokat, a költségtervezetet, illetve a szerződést az addig elvégzett munkákról, hogy írjam alá. Természetesen így utólag, pláne hogy nem én voltam a megrendelő, semmit sem írtam alá – hangsúlyozta az óvodavezető .

A folytatás mindenki előtt ismert: 2014. október 12-én változás történt a városháza élén. Hogy kerek legyen a történet, az egy éve regnáló polgármestert is megkerestük. 

Major Jenő tucatszor járt azóta az épületben, de mindannyiszor lehangolja a látvány, és értetlenül áll a korábban történtek előtt. A helyreállításhoz, befejezéshez mintegy 30-40 millió Ft-ra lenne szükség, de erre jelenleg a városnak nincs forrása. A fejlesztésekre fordítható adóbevételi hányadot ugyanis pályázati önrészre tartalékolják, mivel rengeteg a tennivaló. – Felújításra szorul a csaknem 40 éve épült művelődési ház és egészségügyi objektum, a napközis konyha, továbbá részben az iskolákra is ráférne a korszerűsítés. Hogy a Barthodeiszky kastély felújításáról, a járdákról, a közterekről és az ipari parkról ne is beszéljünk – jegyezte meg a város vezetője.

Visszatérve az óvodára: Sajnálatos, hogy működő, jó állapotban lévő objektum lett szétverve, és ki tudja, hogy a mostani áldatlan állapotokat meddig kénytelen elviselni a mintegy 60 óvodás, valamint szüleik, illetve a tíz egynéhány óvodai dolgozó.
Az új beledi városvezetés természetszerűleg nem örül az "örökségnek", de teljes erőbedobással dolgozik a megoldásokon. – A fejlesztéshez szükséges összegek nagyságrendje miatt csak pályázati forrásból lehet a beruházásokat megvalósítani – fejezte be gondolatait Major Jenő, aki abban bízik, hogy a megye egyik legtávolabbi és legnagyobb elmaradásban levő kisvárosába is odaérnek a pályázati támogatások.