Dr. Pődör István gyermekkorát jóformán ugyanabban az épületben élte le, ahol hosszú éveken keresztül a csornai háziorvosi rendelő üzemelt. Az édesapa komoly szerepet töltött be a hajdani járásbíróságon, de fiát nem a paragrafusok, hanem inkább az orvostudományok érdekelték. Az alma azért mégsem esett annyira messze a fájától, mert ifjabb

Pődör már végzett háziorvos korában megszerezte a jogi szakokleveles diplomát. Dr. Pődör Istvánt négy sikertelen próbálkozás után, az ötödik alkalommal vették fel az általános orvosi karra. A fővárosi Semmelweis Tudományegyetem befejezése után a csornai kórház sebészetére vették fel, ahol hosszú és szép éveket töltött el. Kezdőként sokat tanult első főnökétől, a Szombathelyről idekerült főorvostól, akivel még este nyolckor is a műtőben voltak. Az 1981-ben sebészeti szakvizsgáját megszerző dr. Pődör a hasi és mellkas felnyitása mellett nem egy császármetszést végzett, és több szülést is levezetett. A péntek délben kezdődő és vasárnap estig tartó hétvégi ügyelet után hétfőn már munkába álltak az osztályon. – Én hazamentem az ügyeletről, a feleségem pedig akkor kezdte meg – mesélt az orvos a szép, de embert próbáló időszakról. Egy idő után felmerült benne a kérdés: Mi éri meg jobban? Munkája vagy az egészsége fontosabb? A sebész arra az elhatározásra jutott, hogy elfogadja az épp megüresedő körzeti orvosi állást, melyet a privatizáció óta betéti társaság tagjaként végez.
Az orvosoknak kötelező a folyamatos továbbképzés, mert ennek hiányában nem láthatnák el feladataikat. A televíziónk előtt megszólaló házaspár élete is az állandó tanulásról és a gyakori ügyeleti szolgálatról szólt. A mai kor társadalmában viszont jó adag elidegenedés figyelhető meg, mely erősen megmutatkozik a betegeken. A legtöbbjüknek nem elég, ha enyhítenek testi tüneteiken, mert fontos számukra, hogy lelki panaszaikat is elmondhassák; tehát az orvosnak erre is fel kell készülnie.
A szintén értelmiségi, ráadásul x-es származásúnak titulált családban felnövő dr. Radányi Ibolya Debrecenből került a környékre. A szülőktől többek között megtanulta a munka és a mozgás szeretetét. A versenytornászként remekelő lány úszott, balettozott és vívott is. Neki sem sikerült rögtön a felvételi, így a harmadik nekirugaszkodásra jutott be az egyetemre. Kezdetben inkább a manuális orvosláshoz vonzódott, de egyik

professzora javaslatára a gyermekgyógyászat mellett döntött. A meghirdetett csornai álláshoz lakás is járt, ezért a frissen végzett orvos nagy reményekkel utazott a településre. Mindjárt meg is kapta a pinceajtóhoz való kulcsot, a kórházigazgató feleségétől pedig a lapátot és felmosórongyot. Este nyolcra ki is takarította az alagsori helyiségeket, másnap pedig bedobták a sűrűjébe. Mivel az ideg- és elmeosztályra mindössze egy orvos jutott, hamarosan dr. Radányi Ibolyát küldték oda helyettesnek, aki mint mesélte, mindig megbízott a betegekben, még áldott állapotban is besétált közéjük. Néhány nap elteltével megszólította őt egy tisztelettudó, elegánsan felöltözött fiatalember, aki elkérte tőle a biológia jegyzeteit, mondván, jól jönne a felvételijéhez. A neurológiából szakvizsgázó doktornő kapcsolata így kezdődött az akkor még asszisztensként dolgozó dr. Pődör Istvánnal.
A doktornő szüleitől is azt tanulta, hogy nincs különbség ember és ember között.A járási körzetekre felosztott egészségügyi ellátórendszerben nagyon kevés körzeti orvos dolgozott, ezért négyszobás lakást ajánlottak annak, aki betölti a hiányt. Dr. Radányi vállalta, hogy kézbe veszi a reflexkalapácsot, de emiatt nem kellett feladnia szakorvosi ambícióit, mert reggel hétkor az SZTK-ban kezdett, majd ellátta a körzetet, utána pedig a üzemorvosi teendőkkel foglalkozott. Dr. Radányi Ibolya nyugdíjba vonuló kollégája helyét vette át később Kiscsornán és Farádon, melyhez nem sokkal ezután hozzácsatolták Rábatamásit is. Az akkor már kétgyermekes család életén a doktornő nyugdíjas édesanyja könnyített, aki egy héten át, minden hónapban elvállalta az otthoni teendőket. Dr. Radányi Ibolya egy cseppet sem bánja, hogy lányai megismerték a vidéki életet, hisz annyi szeretet kaptak, mint amennyit ők is adtak környezetüknek. Továbbá megtapasztalták, hogy a gyógyítás nem a fehér köpenyről szól, mert néha bizony nehéz körülmények között kell helytállni. A házaspár gyermekei egyébként szintén egészségügyi végzettségűek, és mindketten gyógytornásznak tanultak.
Jó volt hallgatni dr. Radányi Ibolyát, amikor arról beszélt, hogy a csornai kórházban miként viszonyultak egymáshoz az emberek. Szinte már-már ideálisnak tűnő állapotokat vázolt fel. – Nagyon jó légkör volt, de ez egy kicsit “odábbment”. Manapság egyre inkább elhidegülő emberi kapcsolatokkal találkoznak, de a házaspár hivatásába vetett hitét és munkáját sosem adja fel, így amíg tehetik, gyógyítják a betegeket.
Beküldés dátuma: 2012. 02. 01.
-
Benépesült a megszépült beledi egészségközpont
Érdemes körülnézni az épületben, ahol európai színvonalú, korszerű rendelőket találnak a látogatók – mondta Major Jenő a beledi egészségközpont televíziós bejárásnak alkalmával.
-
Benépesült a megszépült beledi egészségközpont
Érdemes körülnézni az épületben, ahol európai színvonalú, korszerű rendelőket találnak a látogatók – mondta Major Jenő a beledi egészségközpont televíziós bejárásnak alkalmával.
-
Ne dőljünk be a kattintásvadász oldalaknak, javasolja a kapuvári bűnmegelőzési főelőadó
Az egészséges gyanakvást sokkal célravezetőbbnek tartja a bűnmegelőzési főelőadó, utalva arra, hogy hajlamosak vagyunk azonnal készpéznek venni a közösségi felületeken megjelenő információkat, illetve sokszor ellenőrzés nélkül, azonnal továbbítjuk is azokat.
-
A csornai kungfusok türelmesen várják a versenyzési lehetőséget
A pandémia miatti bizonytalan helyzetben nehéz fenntartani a fiatalok folyamatos motivációját. A 2020-as esztendő nehézségeiről Cser István, a Kisalföldi Shaolin Kungfu SE ügyvezető elnöke beszélt a Rábaközi Televíziónak.
-
Kapuvár is részt vett a megyei kábítószerügyi egyeztető fórumon
A szakemberek folyamatosan keresik az okát, hogy miért növekszik a magatartászavaros, deviáns viselkedést mutató fiatalok száma, akik közül sajnos többen kábítószerhez nyúlnak.
-
30 éve alakult újjá a 63. Sz. Bessenyei György Cserkészcsapat
Mivel a cserkészet vallásos mozgalom, főleg a hit iránt elkötelezett családok köréből szeretnék bevonzani a fiatalokat.