Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Országos hetedik helyen végeztek a kapuvári Széchenyi-iskola diákjai a természettudományi versenyen

A kapuvári fiatalok jócskán rácáfoltak a manapság gyakran hangoztatott sajnálatos jelenségre: gyenge lábakon áll a természettudományos képzés, és a továbbtanulók közül is kevesen választják ezt az irányt. Első ízben iskolai szinten zajlik a megmérettetés: a hetedik-nyolcadik osztályos gyerekek kitöltik a feladatlapokat, s a három legjobb eredményt elért nebuló kerül be a megyei versenyen induló csapatba, plusz egy póttag. Biológiából, földrajzból, számítástechnikából, technikából, matematikából, fizikából és kémiából kellett a gyerekeknek számot adniuk tudásukról - tájékoztatott Kleizerné Kocsis Mária pedagógus.  Az országos versenyt az Apáczai Kiadó budapesti székházában tartották, s mivel akadt olyan megye, ahonnét többen is benevezhettek, harminckét vidéki, illetve négy fővárosi csoport vett részt az országos  döntőn.
Interjúnk készítésének ideje alatt sem véletlenül öltötték magukra a rábaközi gyerekek a kapuvári népviseletet, hiszen az egyik beugró feladat a helyi jelleg bemutatása volt. A hagyományos ruházat tanulmányozásán kívül rövid videofilmet készítettek a méltán híres kapuvári viseletről.  A verseny második részében került sor a különböző tantárgyak írásbeli feladataira, s végül a diákok bemutatták a lakóhelyükről készített portfóliót. Öveges József szellemében fizikai kísérlettel is bizonyítaniuk kellett rátermettségüket. Némi szerencséje is volt a kapuváriaknak, mert a tájegységeket reprezentáló népviseletek közül pont a saját hagyományos ruházatukat húzták ki a feladatlistából, így könnyedén elkészítették az egyperces összeállítást.
Nagy Etele nyolcadikas tanuló izgalmas  fizikai kísérlet bemutatására vállalkozott:  közös áramkörbe kapcsolt négy cink- és rézlemezt, valamint  egy világító diódát. Azzal, hogy a lemezpárokra uborkákat tűzdelt, elérte azt, hogy galvánelemként működjön, aminek hatására a led világítani kezdett. Etele a savanyú uborkában lévő ecetsavval magyarázta az érdekes jelenséget: a hidrogénionok a rézlemezhez, az acetátionok pedig a cinklapocskához vándorolnak. Ahogy csökken a hidrogén tartalom mennyisége, úgy halványul a dióda fénye.
Pethő András a rajta látható kapuvári népviselet egyes darabjairól tartott szakszerű tájékoztatót. A fiatalok tiszta  ingben jártak a lányos házakhoz és a táncos mulatságokra. A felsőruházat  bevarrásokban gazdag, amit mizlinek hívtak, hónalját pedig betoldással oldották meg. Az arany- és ezüstfonállal átszőtt díszes mellényt csak a vagyonosabbak engedhették meg maguknak, melynek ára egy csikó értékével is vetekedett. A rajta látható rézgombokat pitykének hívták,  nyakrészét pedig 3-4 soros pamutfonállal tették még változatosabbá, a mellény hátára viszont ún.leánycsaló díszítés került. András a vászonból vagy pamutból készült gatyáról elmondta, hogy előszeretettel hímezték az alját. A kötényt az említett gatya fölött viselték, az árvalányhajjal díszített fejfedő pedig többnyire báránybőrből készült.
Ács Balázstól megtudtuk, hogy a versenyen 45 percet kaptak a feladatlapok kitöltésére. A diákok a hagyományos munkamegosztás mellett döntöttek, vagyis mindegyikük azzal a kérdéskörrel foglalkozott,  amelyikről úgy érezte, hogy a legtöbbet tud.  A jutalomból kapott könyveket testvériesen elosztották maguk között a széchenyisek - jelentette be a magabiztos fiatalember.
Kleizerné Kocsis Mária az interjú végén megjegyezte: a fiúk szép eredményéhez több nevelő munkája járult hozzá, ezért köszönet illeti őket a felkészítésért. A városban működő tánccsoportok a népviseletek összegyűjtésében segítettek, Varga Imre és felesége pedig eredeti ruhadarabokat kölcsönzött a gyerekeknek.

Beküldés dátuma: 2010. 06. 16.

Kapcsolódó hírek

További hírek