Horváth Károly szülei elbeszélése nyomán választotta a szíjgyártó foglalkozást. Családjában a nagybátyja űzte ezt az akkoriban népszerű mesterséget, hiszen a két világháború között nagyon sok lószerszámot készített. Szükség is volt az eszközre, hiszen négylábúak vontatták a föld megművelését némileg megkönnyítő szekeret. A bőrdíszműves 1968-ban leste el a szakma minden csínját-bínját Karakai Ferenctől, aki akkoriban már elismert mester volt. A tanítvány 1980-ban kapta meg az iparengedélyt, és elődjének műhelyében folytatta a munkát. A kutyaszerető gazdik előszeretettel készíttettek szíjat kedvencük nyakára, és eleinte az egyedi táskákat is mesterrel varratták az igényesebbek. Horváth Károly a távol-keleti tömegcikkekről nincs túl jó véleménnyel: nem bírják sokáig, ezért hamar cserére vagy javításra szorulnak. Az Árpád utcai üzletben tevékenykedő mesternek a nyugdíj még kicsit odébb van, ezért nem töri a fejét a pihenésen, de utána is szeretne megmaradni a szakmában.
A szíjgyártó mestere, Karakai Ferenc szerint tanítványa túl szerény körülmények között, s szinte borravalóért végzi munkáját, pedig nem lebecsülendő, amit csinál. Egyébként a kuncsaftokkal egyetemben ő is rendes, kellemes modorú embernek ismeri Horváth Károlyt, akivel a szakmunkás bizonyítványa megszerzése után még tizenkét esztendeig együtt dolgozott. Emlékeztes marad számukra az esztergomi keresztény múzeum országos kiállítása, melyen huszonegy szakma képviselői mutatták be műveiket. A régies szerszámok, kantárok, finom bőrből varrt erszények annyira elnyerték a látogatók tetszését, hogy közönségdíjjal jutalmazták a csornai mestereket.
- Kiesett az emberek tudatából a kisipari tevékenység végzése, most mindent a nagyipar és a külföldről behozott termékek uralnak - fogalmazott Karakai Ferenc, aki a labdavarrás művészetét Szombathelyről hozta a rábaközi kisvárosba. A fiatalok számára egyre kevésbé vonzó a szakmák elsajátítása, ezért az ipari iskolák helyett inkább a felsőoktatási intézménybe igyekeznek - mondta el véleményét a mester. Szerinte erősebben dolgozik az emberekben a becsvágy, ezért nem bíbelődnek a kézzel végezhető tevékenységgel. Karakai Ferenc sem tette le teljesen a bőrmívesség eszközeit, hiszen időnként Ausztriából is felkeresik egy-egy megbízással, fennmaradó idejében pedig biokertészetével foglalkozik. Horváth Károlyt és a hasonló sorsú embertársait arra biztatja, hogy a munkával töltött évek után is keressenek valamilyen hasznos elfoglaltságot.
Beküldés dátuma: 2010. 08. 11.
-
Változások a kiskórházak életében
Teljes ágykihasználás mellett működik a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs részlege, ami kisebb várólistát eredményezett.
-
Változások a kiskórházak életében
Teljes ágykihasználás mellett működik a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs részlege, ami kisebb várólistát eredményezett.
-
Megemlékezés Beleden: 1848/49-es forradalom és szabadságharc
– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló.
-
Ünnepi megemlékezés Csornán
Csorna város önkormányzata Petőfi Sándor emlékművénél tartott ünnepi megemlékezést az 1848/49-es szabadságharc 176.
-
1848. március 15-ét nagybetűvel írták a történelemkönyvekbe
1848 tavaszi eseményeinek legfontosabb üzenete a mai ember számára: Képesek vagyunk küzdeni nemcsak önmagunk, hanem egész nemzetünk boldogulásáért, boldogságáért.
-
Előadás Csornán: Egyéni boldogság időskorban
Mindig keressük meg az adott nap ajándékát, mely átsegíthet bennünket az időskor nehézségein – javasolta Világosné Rozsonits Erika, aki összefoglalta a Rábaközi Televíziónak a Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesületnek tartott „Az időskor boldogsága” című előadását.