Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Nem lehetetlen dologra vállalkozik, aki a nevének értelmét szeretné megfejteni

Az osli származású Varga Józsefné hosszú ideig élt Kapuváron, de a családja és a munkája több mint tíz éve Győrhöz köti őt. Az egyetemi docens a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán magyar és német nyelven oktatja a művelődés- , valamint kultúrtörténetet. A kapuvári szabadegyetem előadója a rábaközi hely- és személynevek üzenetét osztotta meg közönségével. – A névtan rendkívül összetett, sokrétű tudományterület, ráadásul mindenkit érint. Ezenkívül rengeteg nyelvészeti érdekességet tartalmaznak a hely- és tulajdonnevek. Az ebből származó információk alapján sok mindent megtudunk a nyelv és a helyesírás történetéről, valamint a nyelvjárásokról – fogalmazott az egyetemi tanár. Hozzátette: A névtan tömény kultúrtörténeti ismeretanyag, mert összefüggésbe hozható számos dologgal, mint például a történelemmel, jog- és vallástörténettel.
A különböző területek között jelentős az áthallás, ezért ezeket nem lehet csupán a hétköznapi módszerekkel értelmezni.
Aki szeretné megfejteni a nevek üzenetét és megérteni azok valódi tartalmát, annak több tudományban is el kell mélyednie. Az egyes személyek azonosítására, illetve megszólítására szolgáló nevek elemzése nem minden esetben egyszerű, mert vannak olyan családnevek, amelyeknek ma már nem értjük a köznapi jelentését. A szakember szerint ilyenkor segít a magyar nyelv történeti etimológiai szótára, amelyből ki lehet deríteni a szavak eredetét. Hajdú Mihály professzor sokat foglalkozott a magyar családnevek értelmezésével és kutatásával. Dr. Varga Józsefné PhD úgy gondolja, hogy nem vállalkozik lehetetlen feladatra, aki szeretné tudni nevének pontos jelentését,  hiszen a szláv eredetű nevekre is sok értekezés született.
A névhasználat tájegységenként változik, így térségünkben főleg a mesterségeket jelzik.
A Nyugat-Dunántúlon gyakran előforduló, a 15-16.században kialakult egyszerűbb nevek az elődök foglalkozására utalnak, mint például a Molnár, a Szabó, a Varga, a Kovács és a Borbély stb. Az Őrségben viszont gyakoribb a személynévi eredetű család megnevezés (Imre László stb.), más vidékeken pedig az “i” képzős helynévi szavak a jellemzőek  (Páli, Kapuvári stb.). Utóbbi oka, hogy errefelé nagy volt a népességmozgás, a más területekről való beáramlás. A nemesek az apa vagy a birtok nevét viselték, ezért ezeket más szempont szerint kell vizsgálni.
A Rábaközben a népnévi és a foglalkozás alapján leírt családnevek a leggyakoribbak, és ezek közül évszázadok óta vezet a Horváth.
Az idegen hangzású, néha nehezen ejthető családneveket elhagyták, és behelyettesítették azokkal a megszólításokkal, ahonnét  ideköltözött. Ugyanez volt a helyzet a német nevekkel, de Kapuváron mégis megmaradt a Kleizer és az Axnix. Ezenkívül a tulajdonságok szerinti megfogalmazással is lehet találkozni, mint a Kiss-sel és a Naggyal, továbbá elterjedt még a tájegységen a Németh és a Varga. Településenként is vannak tipikus, csak arra a falura jellemző elnevezések. Ilyen kapuvári név a Sipőcz, a Bársony és a Cserpes, ugyanakkor Kisfalud és Mihályi környékén a Gönye és a Gacs.
– A nevek önmaguknál sokkal többet jelentenek – fogalmazott a kapuvári szabadegyetem előadója.
Egyes népek azt tartják, hogy az ember testből, lélekből és névből áll. Szerintük az illető valójában akkor hal meg, ha a neve is  eltűnik a világból. A névvel együtt fennmaradnak azok a tájegységre jellemző szokások, amelyek a múltunkat jelentik, ezért ha a kultúrtörténeti mondanivalóval felruházott nevet vizsgáljuk, ténylegesen a  gyökereink után kutatunk.
Beküldés dátuma: 1970. 01. 01.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Állandóság és megújulás a 16. alkalommal megrendezett beledi pünkösdi fesztiválon

    Beled polgármestere szerint a hosszú idő óta népszerű rendezvényt két dolog biztosan pozitív irányba befolyásol: az egyik, hogy jól kiválasztott állandó időponthoz kötődjön, a másik pedig az, hogy időnként meg tudjon újulni, s nemcsak a változatosság miatt, hanem az észszerűség, szükségszerűség elve mentén is.

  • Creative Chef: Apa és lánya jól kifőzték

    – Meg sem próbálom utánozni, mert nem tudnám megcsinálni ugyanilyenre, rosszabbra meg nincs értelme – mondta Nagy Ottó, miután közös főzésbe kezdett lányával Eszterrel.

  • Pörögnek az események Kapuváron

    Hámori György nyári eleji interjújában nemcsak a legutóbb rendezett városi programoktól beszélt, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen önerős beruházások várhatóak még a közeljövőben.

  • A sportra alapozza jövőjét az országos dobogós helyezést elért kapuvári atléta

    Varga Milán, az országos atlétikai verseny harmadik helyezettje az eddigieknél is magasabb szinten szeretné folytatni az atlétikát, így ennek megfelelően választotta ki a középiskolát.

  • Minibölcsődét avattak Farádon

    Farádon vidám gyerekzsivaj tölti be az egykor némaságra ítélt, lakatlan házat. Egyelőre minibölcsőde működik a felújított épületben, de idővel akár még több kislány és kisfiú népesítheti be a helyiségeket.