Ne dőljünk be a kattintásvadász oldalaknak, javasolja a kapuvári bűnmegelőzési főelőadó

Az egészséges gyanakvást sokkal célravezetőbbnek tartja a bűnmegelőzési főelőadó, utalva arra, hogy hajlamosak vagyunk azonnal készpéznek venni a közösségi felületeken megjelenő információkat, illetve sokszor ellenőrzés nélkül, azonnal továbbítjuk is azokat.

Több mint százötven országban, minden év februárjában tartják a biztonságos internet világnapját, mely alkalomból a közösségi oldalak veszélyeire hívják fel a figyelmet a szakemberek.
Varga András, a Kapuvári Rendőrkapitányság bűnmegelőzési főelőadója szerint leginkább a közkedvelt közösségi médiafelületekkel szokott probléma lenni, melyek ugyan hasznosak a felhasználó számára, de minden esetben körültekintően kell eljárni. Nem árt az éberség, hiszen az erre szakosodott kiberbűnözők visszaélnek a kevésbé tapasztalt internetező hiányos ismereteivel, aki lehet, hogy csak rutintalansága miatt válik áldozattá.
A rendőrség munkatársai az iskolákban tartott előadásokon elsősorban arra hívják fel a gyerekek figyelmét, hogy kétszer is gondolják meg, milyen fotót posztolnak magukról. Alapszabálynak tekinthető, hogy csak olyan felvételt osszanak meg a közösségi felületeken, melyek minden körülmények közt vállalhatóak. Ami egyszer kikerült a világhálóra, még ha csak egyetlen személynek is továbbítják, onnantól követhetetlen , hogy mi lesz a kép sorsa. Lehet, hogy ismerősünk jóhiszeműleg posztolja a következő felhasználónak, akinek viszont nem ismertek a szándékai. A folyamat ellenőrizhetetlenné válik – figyelmeztetett a rendőr főhadnagy –, és a személyes adat olyan emberek birtokába kerülhet, aki visszaél a helyzettel. Lehet, hogy ő is továbbítja, vagy manipulálja a fotókat, de arra is volt példa, amikor rágalmazás, becsületsértés miatt került kellemetlen helyzetbe a gyanútlan áldozat.

Szintén gyakori probléma, hogy az internetes szörfözők minden hírt kész ténynek tekintenek, vagyis azonnal megosztják, pedig előtte több forrásból ellenőrizni kellene az információ hitelességét. Álhírekkel, hamis adatokkal operálnak azok a kattintásvadász „kamu” oldalak, melyek a minél több megosztás révén szeretnék felfuttatni saját felületeiket. A rémhírterjesztők miatt pánikreakció is kialakulhat, ami komolyabb ijedtséget válhat ki az adott közösségen belül – fogalmazott a bűnmegelőzési főelőadó, hozzátéve: A negatív, szenzációhajhász információ rendkívül gyorsan terjed a közösségi oldalakon, akár több százan, ezren is megoszthatják néhány óra alatt. Varga András tapasztalatai szerint amennyiben elhangzik valamilyen helyesbítés, cáfolat, arra már kevésbé fogékonyak az emberek. Sajnos a negatív hírre, a normálistól eltérő, extrém esetekre vagyunk kiélezve, és sokkal kevesebb embert érdekel, ha rendben mennek a dolgaink.