Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Milyen volt Bodonhely környéke több mint kétezer évvel ezelőtt?

A fővárosból származó Bíró Szilviát a budapesti Városmajori Gimnázium kiváló középiskolai latin tanára terelgette a régi korok kultúrájának megisdigi ismereteik szerint a Krisztus előtti 200.évre keltezik a megtalált maradványokat, de mivel a leletanyagok kiértékmerése felé. Az eredmények azt mutatják, hogy sikerrel, hiszen 2004-ben befejezte a régészet szakot. A győri Xantus János Múzeum munkatársa elmondta:  évek óta kutatnak Árpás és Mórichida környékén a római kori előzmények után. A bodonhelyi ásatás több esztendőn átívelő munka előkészítéseként jött létre. Vizsgálatuk arra is kiterjed, hogy egyáltalán milyen jellegű települések voltak a térségben, tehát nemcsak régészeti, hanem természettudományi  szempontok szerint haladnak. A fúrások eredményei alapján próbálják rekonstruálni az egykori környezetet. A Bodonhelytől  délnyugatra található terület adottságai révén kiválóan megfelel a mikrorégiós kutatásra. A légi felvételek és a tavaly télen készített geofizikai felmérések eredményei egyaránt azt mutatták, hogy Bodonhely környéke “régészeti lefedettségű”, ezért a kutatók arra is kíváncsiak lettek, hogy a szántóföldek helyén milyen jellegű települések voltak régen.

Mivel viszonylag kis részt tudtak feltárni, de azt viszont alaposan szakmai szempontok szerint, a vizsgálatok a rómait megelőző vaskor és kelta kor nyomaira utalnak. Az emberek cölöpös tetőszerkezetű,  földbe mélyített gödörházakban éltek, tehát a járó rész jóval a terepszint alatt helyezkedett el. A laza szerkezetű, nagy területen elhelyezkedő település lakossága valószínűleg bronzöntéssel foglalkozott, legalábbis a kelta kori emlékek erre utalnak. A fémművesség mellett meghatározó volt az önfenntartó mezőgazdaság. A feltáráskor a római kori sírokba rejtett használati tárgyak és emberi csontok is a felszínre kerültek, illetve több helyen találtak középkori településre utaló jeleket. A tisztításon, restauráláson és konzerváláson átesett leleteket leltárba veszik, majd a feldolgozott anyagok a győri múzeum tárlatát gazdagítják.

Bíró Szilvia elárulta, hogy edelése folyamatban van, később még pontosabb adatokkal szolgálhat. A régész abban bízik, hogy idén tovább folytathatják a pályázati pénzből megkezdett feltárásokat.
Beküldés dátuma: 2012. 03. 20.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Mire számíthatnak a Csukásba jelentkező diákok?

    A végzősöknek 2019. február 15-éig kell leadniuk a jelentkezési  lapokat általános iskolájukban, ahonnét a célintézményekhez továbbítják a kitöltött íveket.

  • Rómában nagyra értékelik a kapuváriak főzőtudományát

    A Rómába utazó kapuvári küldöttség igazi csapatmunkában látott neki az ebédfőzésnek. A könnyfakasztó műveletek alól sem vonhatta ki magát senki: a polgármester a többiekkel együtt  aprította a töménytelen mennyiségű hagymát.

  • 130 éves a rábapordányi tűzoltó egyesület

    Nehéz lenne számszerűsíteni az elmúlt százharminc esztendőben elvégzett tűzoltási feladatokat, de Márkus János megjegyezte, hogy szívből segítettek az embereken.

  • Megemlékezés a doni harcok áldozataira

    A 2012-ben alakult Kapuvári Bográcsos Egyesület főleg gasztronómiai programok szervezésével szerzett magának ismertséget, de nemcsak a konyhaművészetek keltették fel az érdeklődésüket.

  • Megemlékezés a doni katasztrófára

    A 2. magyar hadsereg tragédiája, a volt Szovjetunió területén, a Don folyó mellett embertelen körülmények között elhunytak emléke előtt tisztelegtek Csornán.