Milyen volt Bodonhely környéke több mint kétezer évvel ezelőtt?

A fővárosból származó Bíró Szilviát a budapesti Városmajori Gimnázium kiváló középiskolai latin tanára terelgette a régi korok kultúrájának megisdigi ismereteik szerint a Krisztus előtti 200.évre keltezik a megtalált maradványokat, de mivel a leletanyagok kiértékmerése felé. Az eredmények azt mutatják, hogy sikerrel, hiszen 2004-ben befejezte a régészet szakot. A győri Xantus János Múzeum munkatársa elmondta:  évek óta kutatnak Árpás és Mórichida környékén a római kori előzmények után. A bodonhelyi ásatás több esztendőn átívelő munka előkészítéseként jött létre. Vizsgálatuk arra is kiterjed, hogy egyáltalán milyen jellegű települések voltak a térségben, tehát nemcsak régészeti, hanem természettudományi  szempontok szerint haladnak. A fúrások eredményei alapján próbálják rekonstruálni az egykori környezetet. A Bodonhelytől  délnyugatra található terület adottságai révén kiválóan megfelel a mikrorégiós kutatásra. A légi felvételek és a tavaly télen készített geofizikai felmérések eredményei egyaránt azt mutatták, hogy Bodonhely környéke “régészeti lefedettségű”, ezért a kutatók arra is kíváncsiak lettek, hogy a szántóföldek helyén milyen jellegű települések voltak régen.

Mivel viszonylag kis részt tudtak feltárni, de azt viszont alaposan szakmai szempontok szerint, a vizsgálatok a rómait megelőző vaskor és kelta kor nyomaira utalnak. Az emberek cölöpös tetőszerkezetű,  földbe mélyített gödörházakban éltek, tehát a járó rész jóval a terepszint alatt helyezkedett el. A laza szerkezetű, nagy területen elhelyezkedő település lakossága valószínűleg bronzöntéssel foglalkozott, legalábbis a kelta kori emlékek erre utalnak. A fémművesség mellett meghatározó volt az önfenntartó mezőgazdaság. A feltáráskor a római kori sírokba rejtett használati tárgyak és emberi csontok is a felszínre kerültek, illetve több helyen találtak középkori településre utaló jeleket. A tisztításon, restauráláson és konzerváláson átesett leleteket leltárba veszik, majd a feldolgozott anyagok a győri múzeum tárlatát gazdagítják.

Bíró Szilvia elárulta, hogy edelése folyamatban van, később még pontosabb adatokkal szolgálhat. A régész abban bízik, hogy idén tovább folytathatják a pályázati pénzből megkezdett feltárásokat.