Miért ne lehetnének népszerűek a reáltudományok?

A csornai Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola minden tőle telhetőt elkövet a nehezebben befogadható, s talán épp ezért kevésbé közkedvelt reáltárgyak népszerűsítéséért. Ennek jegyében időről időre szemléltetéssel kiegészített előadásokat szerveznek az intézményben. Fekete Attila szaktanár idén ősszel már a harmadik rendhagyó fizikaórát tartotta meg, de kolléganői is ezt a vonalat erősítik, hiszen  Kovács Ilona és Szilágyiné Polgár Éva évtizedeken át azon szorgoskodott, hogy gyakorlatközpontú bemutatóival élvezetesebbé tegye az elvontnak tűnő elméleti anyagot a diákok számára.
A gimnázium természettudományos munkaközössége által szervezett előadás legutóbbi témája a Higgs-bozon (az elnevezés Peter Higgs angol fizikustól ered, aki már az 1960-as években számokkal kimutatta a részecske létezését), melynek felfedezése ráadásul napjaink nagy öröme, mert nemrég bukkantak rá, és idén júliusban jelentették be a kutatók a régóta gyanított, s most be is bizonyított részecske létezését. Fekete Attila, hogy érzékeltesse az eredmény jelentőségét, hozzátette: a tudományterületet Einstein relativitáselméletének felállítása óta nem rázta fel ekkora horderejű felfedezés. A Genf melletti részecskegyorsító nemzetközi kutatóállomásának 1986-ban megkezdett munkájában magyar tudósok is részt vettek.
– A gyerekek nagyon szeretik a kísérleti bemutatókat, amivel fel lehet kelteni a kevésbé érdeklődő diákok figyelmét is a tantárgy iránt – fogalmazott Fekete Attila, majd hozzátette: Mindenkinek szeretném üzenni, hogy magyar fizikusok is benne voltak a nagyszerű kutatásban. Ráadásul a részecskegyorsító olyan sok adatot képez, hogy ezek alapján  percenként 60 CD-t lehetne megírni. A nagy hadronütköztető szakemberei a Budapesti Műszaki Egyetem mellett teljesen új számítástechnikai intézetet építenek, ahol a hazai mérnökök és informatikusok fogják a méréseket elemezni.