Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Méltó kezek ápolják a Jászai Mari-örökséget Rábatamásiban

Az ászári ácsmester lánya, Jászai Mari, olyan korban született, melytől a polgárosodás beteljesedését várták az emberek. Szerepeiben úgy formálta meg az emberiség sorsát előrevivő női karaktereket, hogy azok méltó helyükre kerüljenek a színház- és irodalomtörténetben. A tragika egyszerű sorból emelkedett fel a világ legjelentősebb színésznői közé úgy, hogy saját magát fejlesztette, és rengeteget tanult. Nagy elszántság kellett ahhoz az 1860-as években, hogy egy lány minden biztos háttér nélkül, elhagyva a szülői házat, a saját lábára állva ilyen csodás színikarriert fusson be. A nagy világvárosok teátrumaiba hívták szerepelni, s hogy ott is megfeleljen, elsajátította az angol nyelvet. Ambíciótól és tehetségtől fűtve megtanult ógörögül, hogy közelebb kerüljön az antik drámák világához.
Keserü Katalin művészettörténész szerint ma is aktuális a kérdés, hogy miként becsüli meg a társadalom a nőket, és mennyire veszi figyelembe a véleményüket. Napjainkban gyors egymásutánban következnek be az események, ezért nem éljük át elég mélyen a fontos mozzanatokat. A művészettörténész szerint Jászai Mari sorsa a példa arra, hogy néha meg kell állni, és elidőzni a jeles pillanatokban.
A színésznő 1909-ben vásárolt rábatamási házában rögzítettük a beszélgetést Keserü Katalinnal. Megtudtuk tőle, hogy a tragika  József nevű testvére miatt választotta nyári lakhelyéül ezt a települést, hiszen  tízgyermekes öccse kántortanítója volt a falunak. Jászai Mari a népes rokonság miatt kibővíttette házát, ahova sok korabeli híresség tette be a lábát. 1954-ben Gobbi Hilda és több jelentős színész jelenlétében emlékhellyé nyilvánították a Rábatamásiban álló épület két szobáját. 2001 táján állami segítségből újították fel a Jászai-házat  Keserü Katalin közreműködésével, aki akkoriban az Ernst Múzeumot vezette. A művészettörténész úgy véli, nem terjedt el eléggé a rábatamásiak köztudatában, hogy a híres tragika e ház falai közt töltötte mindennapjait, sokkal inkább emlékeznek a Jászai család későbbi tagjaira.
Az interjúban megütötte a fülemet a az a majdhogynem elejtett mondat, ami szerint Keserü Katalin nagyapja is a faluban tanított. Ez után fény derült arra, hogy honnan a művészettörténész elhivatottsága a téma iránt: - Nagyapám Jászai Mari testvére volt, őt aztán a fiai követték a tanító állásban. A családtag (most már tudjuk, hogy az) szeretne újabb életet hozni a házba, programokat szervezni, hogy ezáltal is tudatosodjon a helyiekben: nem akárki lakott a községben és járkált az utcákon.
Beküldés dátuma: 2010. 10. 13.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Mire számíthatnak a Csukásba jelentkező diákok?

    A végzősöknek 2019. február 15-éig kell leadniuk a jelentkezési  lapokat általános iskolájukban, ahonnét a célintézményekhez továbbítják a kitöltött íveket.

  • Rómában nagyra értékelik a kapuváriak főzőtudományát

    A Rómába utazó kapuvári küldöttség igazi csapatmunkában látott neki az ebédfőzésnek. A könnyfakasztó műveletek alól sem vonhatta ki magát senki: a polgármester a többiekkel együtt  aprította a töménytelen mennyiségű hagymát.

  • 130 éves a rábapordányi tűzoltó egyesület

    Nehéz lenne számszerűsíteni az elmúlt százharminc esztendőben elvégzett tűzoltási feladatokat, de Márkus János megjegyezte, hogy szívből segítettek az embereken.

  • Megemlékezés a doni harcok áldozataira

    A 2012-ben alakult Kapuvári Bográcsos Egyesület főleg gasztronómiai programok szervezésével szerzett magának ismertséget, de nemcsak a konyhaművészetek keltették fel az érdeklődésüket.

  • Megemlékezés a doni katasztrófára

    A 2. magyar hadsereg tragédiája, a volt Szovjetunió területén, a Don folyó mellett embertelen körülmények között elhunytak emléke előtt tisztelegtek Csornán.